20 évesen,6 év járás után eljegyzés?

# 15/20

A technika fejlődésének mi köze ehhez?

Nálunk 23 évesen történt az eljegyzés, akkor voltunk 6 éve együtt.

És igen van varázsa számunkra is annak, hogy "ő a vőlegényem" én a menyasszonya...más értéke van számunkra. Családunk által is jobban el lettünk fogadva, vagyis tudják, hogy ez már tényleg komoly stb.

DE! Szerintem eljegyzéskor már legyen belátható időn belül az esküvő, ami szerintem 1-2 év maximum. Csak mert utána elveszti a varázsát, nem fog kevesebbet érni, de mindek legyen valaki 4-5 évig menyasszony?

Nekünk még egy évünk van az esküvőig és borzasztó soknak tűnik, most úgy gondolom idén is ráértünk volna az eljegyzéssel. Nem bántuk meg, vagy ilyesmi, csak rájöttünk, hogy nem volt amiért sietni (pedig magunkért csináltuk, nem volt külső nyomás).

Meg szerintem, ha úgy döntötök, hogy lesz eljegyzés, akkor család előtt is vállaljátok fel, legyen karikagyűrűtök, úgy az igazi :) szerintem.

Persze kinek a pap, kinek a paplan...

21: nem csak a technika, hanem a gondolkodás is fejlődött azóta :)

De ezt rajtad kívül mindenki felfogta.

akkor a nagy kérdés se úgy hangozzon el, hogy "leszel a feleségem?" hanem inkább úgy, hogy "leszel a menyasszonyom?" hiszem esküvőről, házasságról -természetesem- még szó sem lehet, egyenlőre ugye...

ennek mégis mi értelme? :D

"21: nem csak a technika, hanem a gondolkodás is fejlődött azóta :)

De ezt rajtad kívül mindenki felfogta."

Nem nekem lett címezve, de te tényleg funkcionális analfabéta lehetsz. A válaszoló csupán arra akart célozni a nagyszülős példával, hogy nem kizárólag akkor lehet sikere a házasságnak, ha előtte összeköltöztek. Megjegyzem, régen is ugyanúgy voltak szerelmesek az emberek, és a házasságok sikere akkor sem az összeköltözésen múlt, hanem azon, amin ma: hogy mennyire mély a párokban az elköteleződés és nem utolsó sorban milyen jó köztük a problémamegoldó képesség. Egyik sem az összeköltözés függvénye. Mellesleg régen valószínűleg nem volt ennyi síró lány, mint itt, hogy "jajj, nem akar eljegyezni a párom, pedig már együtt élünk 6 éve, de nem akar házasságot" stb...

A kérdésre válaszolva pedig, szerintem nem a korotokkal van baj, mert ismerek nem egy ehhez hasonló esetet. Azt látom butaságnak, hogy évekig akartok jegyben járni. Ennek semmi értelme. A jegyesség számomra akkor értelmes, ha már tervben van, hogy mikor lesz és nem lóg a levegőben, mint itt.

"Megjegyzem, régen is ugyanúgy voltak szerelmesek az emberek, és a házasságok sikere akkor sem az összeköltözésen múlt, hanem azon, amin ma: hogy mennyire mély a párokban az elköteleződés és nem utolsó sorban milyen jó köztük a problémamegoldó képesség."

Lehetsz akármilyen elkötelezett is az illető iránt, ha az összeköltözéskor kiderül, hogy egy rendetlen disznó és nem hajlandó ezen változtatni, vagy éppen minden pénzét az anyjára költi (ugye az összeköltözés előtt ne szóljon már bele a másik fél a saját pénzügyeibe), vagy éppen szanaszét fingik étkezés közben vagy éppen egyszerűen csak sz*r az ágyban. Ezer meg ezer olyan dolog van, amin ha a másik nem akar, akkor nem fog változtatni, ezért nagy zsákbamacska az összeköltözés nélküli házasság.

Régen pedig nem jókedvükben nem költöztek össze, hanem mert gyakorlatilag tilos volt, kiközösítették azokat, akik mégis.

"Mellesleg régen valószínűleg nem volt ennyi síró lány, mint itt, hogy "jajj, nem akar eljegyezni a párom, pedig már együtt élünk 6 éve, de nem akar házasságot" stb... "

Nem, régen az volt, hogy "jajj még csak 2 hónapja vagyunk házasok, de máris ver és üt az uram! Elválni pedig szintén tilos..."