Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Eljegyzés » Eljegyzés előtti pánik?

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Eljegyzés előtti pánik?

Figyelt kérdés

Tudom hogy furcsa, légyszi ne írjatok bunkóságokat!

Egy éve élek a párommal, másfél éva vagyunk együtt. Már karácsony előtt bedobta, hogy szenteste meglepi vár rám, utalgatott, stb, kitaláltam mire gondol, és megkértem, adjon még időt, olyan kevés ideje vagyunk együtt, annyi a gondunk, hogy előbb azt kéne megoldani. Gondolok itt az anyagi gondokra: akinek nincs 40ezer forintja tartozást befizetni, az ne vegyen már jeggyűrűt.

Plusz sajnos rengeteget vitáztunk, majdnem beleestem a depresszióba (egyszer már voltam, nem akarok visszaesni), majdnem szakítottunk is a kommunikáció hiánya miatt. Nem beszéltük meg a dolgokat, csak úgy vegetáltunk egymás mellett, mondanom sem kell mennyire volt jó a szex.

De szerettük egymást, nagyon is, harcoltunk, nem akartunk szakítani, hittünk benne, lesz ez még jobb is.

És most a sok pofon után amit egymástól és a barátnak hitt emberektől kaptunk, megtanított rá, hogy értékeljük, szeressük, tiszteljük egymást. A szex egyre jobb, bár még mindig nem olyan mint régen, de igazán érzem, hogy szeret, és mostmár nem fél kimutatni. Én is sokat változtam, ha bajom van, nem hisztizek, megoldjuk a problémákat.

Egy szóval kezdek boldog lenni, folyton azt mondja, az a célja hogy boldoggá tegyen.

Kaptam tőle májusfát, és azt mondta: "Azért állítottam neked, mert ugye tudod hogy ez után mi szokott következni?" - eljegyzés.

Én őszintén örülök neki, hogy kezd egyenesbe jönni a kapcsolatunk, de még nem vagyok mellette teljesen boldog, most is sokszor úgy meg tud bántani, hogy vonat elé van kedvem ugrani, és nem tudnék így ogent mondani neki. Mondhatnék, de az nem lenne őszinte, és nem fogom átverni.

Elmondtam neki hogy félek az eljegyzéstől, annyit mondott, ne féljek, mert boldog leszek, mindent meg fog érte tenni. Tudom hogy komolyan gondolja.

Arra kérlek most titeket, írjátok le nekem az élményeiteket, milyen volt az eljegyzés, mi volt előtte, utána, mit éreztetek?

Normális hogy bepánikoltam? Vagy ez egy baljós előjel, hogy mégsem ő az igazi? Amígy nem vagyok mellette boldog, addig nem ígérhetek neki örök hűséget.



2014. máj. 2. 13:28
1 2
 11/14 anonim ***** válasza:
68%

Szerintem kár betegségre fogni. Azért írom, mert nekem is vannak hasonló jellegű problémáim, tehát át tudom érezni. Az orvosos dolgot hagyjuk, látszik, hogy olyan írta, akinek fogalma sincs ezekről a dolgokról. Az orvosok csak felírnak egy adag antidepresszánst, hogy szedd be és jobban leszel. Ami lehet, hogy enyhíti a tüneteket, de testileg fog tönkretenni. Szétszedi a gyomrodat, májadat és hamar meghalsz, ezen kívül, ha elkezded, akkor rá is szoksz, tehát gyógyszer nélkül nem tudsz már normálisan sem működni egy idő után. A tüneteket enyhíti, de a kiváltó okokat nem. Kellenek a gyógyszerek, nem azért írom ezeket, de csak ott, ahol már nincs más megoldás. A szeretethiány nem ez a kategória. Itt megértő, türelmes emberekre van szükség, aki támogatja az illetőt.

Én azt látom ebben az esetben, hogy ez egy bizonytalan kapcsolat. Hagynék még időd az eljegyzésre. A másik, meg hogy lehet, hogy hajlamos vagy magadnak kreálni a problémát, ahelyett, hogy inkább annak örülnél, ami van. Az, hogy van egy párod, akiben megbízhatsz, nem egy utolsó dolog, sok embernek nincs ilyen. Becsüld meg a szeretetét!

2014. máj. 2. 16:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/14 A kérdező kommentje:

Köszönöm az őszinte válaszokat, megkönnyeztem, fáj, de örülök hogy segítőkészek vagytok.

Bogyókat szedtem 2 hétig, mert mint már mondtam, volt egy depressziós 1 hónapom, amikor majdnem meghaltam mert nem tudtam enni. Nyugtatót és kedélyállapotjavítót kellett szednem, mondtam a szüleimnek hogy nem akarom, de sajnos muszáj volt, mert rábeszéltek, pedig csal arra vágytam hogy odafigyeljenek rám. Hallucinálni kezdtem, akkor a szüleim tudta nélkül abbahagytam, végül az élni akarás saját erőből meggyógyított.

9-essel nem értek egyet, az élet és a kapcsolat nem úgy működik, hogy folyamatos boldogság. Problémák minden kapcsolatban vannak, onnan tudhatod hogy Ő- ez az igazi, hogy meg tudod-e ezeket oldani vele.

És az én párommal meg lehet oldani, nehezen mert sérült vagyok, és neki sem egyszerű az élete, de egyre jobban érezzük azt hogy összetartozunk.

Okosakat válaszoltatok nekem, várnom kell. De azt hiszem igent fogok neki mondani. Ha nem sikerül talpra állnom, orvoshoz fogok menni.

2014. máj. 2. 17:29
 13/14 anonim ***** válasza:
62%

"9-essel nem értek egyet, az élet és a kapcsolat nem úgy működik, hogy folyamatos boldogság."


nem voltál még normális kapcsolatban kislányom, azért gondolod így. Persze, hogy nem minden perce tökéletes boldogság a kapcsolatnk...nade az első 1-2 évben? hát könyörgöm, akkor még viták nélkül fülig szerelmesnek illik lenni. Nálatok már alapjáraton szar ez - arra utal, hogy abszolúte nem illetek össze...


"Problémák minden kapcsolatban vannak, onnan tudhatod hogy Ő- ez az igazi, hogy meg tudod-e ezeket oldani vele."


Ti láthatóan nem tudjátok, és a problémák már nagyon rövid idő után is fennállnak...

2014. máj. 2. 18:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/14 anonim ***** válasza:

Nem ismerlek titeket és a kapcsolatotokat sem. Így csak az alapján tudok írni amit itt olvastam a kérdés alatt.

Szerintem te nem vagy szerelmes. Ez a bajod. Ezért nem is vagy boldog. Sokat vitáztok, nem megy a kommunikáció úgy ahogy kellene....annak természetesen kell jönnie, ha nem így van akkor csak erőltetett lesz az egész, akkor nem illetek egymáshoz, és nem kellene belemenni az eljegyzésbe, ennek az egész kapcsolatban semmi értelme így, a házasságot meg főleg nem ajánlom, mert csak megbánnád, és őt is boldogtalanná tennéd. (De persze te fogsz dönteni)


Másfél éve vagytok együtt.... még javában turbékolni kéne. Ha szeretnéd, nem lennének kétségeid. A férjem anno 1 hónap után kérte meg a kezemet. Szerelem volt már az első randi óta...És hogy mit éreztünk? Előtte is és utána is, azóta is...Határtalan boldogságot, szerelmet. Hogy megtaláltuk az igazit, a lelki társat egymásban. Még az első évfordulónk előtt kicsivel összeköltöztünk, és össz-vissz másfél év után házasodtunk. Akkor én 25, a férjem 22 éves volt.


Valami nagyon nem stimmel, ha ennyi a gond, ennyi a probléma, és NEM VAGY BOLDOG egy pusztán másfél éves kapcsolatnál. Ha szeretnéd ezt az embert, elérzékenyülnél esetleg, de mindenek előtt boldog lennél amiért meg akar kérni, el akar venni feleségül, és nem aggódnál.


Kétségeid vannak, ideges vagy, pánikolsz, nem vagy boldog egyébként sem, és annak a gondolatára sem hogy komolyabbá váljon a kapcsolatotok. Nem ő az igazi számodra. N/28

2014. máj. 3. 02:51
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!