Hogyan viselkedjek, hogy eljegyezzen?

Még igaza is lehet, ha ezt így kiírod kérdésnek, biztosan elég gyerekes a gondolkodásmódod.

Mivel ugyan 5 éve együtt vagytok, de első kapcsolat is, gondolom nem lehetsz túl idős.

Feleslegesek az ilyen kapcsolatok.

OFF

11. válaszoló!

"Feleslegesek az ilyen kapcsolatok"? Te ezt mégis honnan a bánatból veszed? Azért mert fiatalon jöttek össze? És akkor mi van? Irigy vagy? Attól, hogy fiatalon jöttek össze, ugyanúgy szerethetik egymást és ha ennyi ideig együtt maradtak, esély is van rá, hogy a későbbiekben is együtt folytassák az életüket.

A kérdés valóban gyermeteg egy kicsit, de ez nem azt jelenti, hogy a kapcsolat "felesleges". Jobb lett volna, ha mondjuk 20 évesen összeházasodnak mindenféle képzettség, munkahely és bármiféle kilátás nélkül a jövőre? Kötve hiszem. Akkor több értelmét látnád a kapcsolatuknak? Mert én nem. Majd ha felnőnek a "szerephez", összeházasodnak, ha még akkor is úgy gondolják. Addig meg miért bűn, ha álmodozik róla? Azt tán csak szabad...

"Úgy" viselkedni nem lehet, nem érdemes, ezt egy házasságra VALÓBAN megérett ember tudja, tudnia illene.

Szeresd, becsüld, támogasd, és ha valóban annyira késznek érzed magad egy ilyen döntés meghozatalára, akkor vesd fel te a témát, két értelmes, felnőtt ember párkapcsolatába ez bele kell, hogy férjen.

Az őszinteség és a jó kommunikáció alapvető fontosságú, egyszerűen közöld vele a véleményedet/szándékodat a jövőt illetően, beszélgessetek arról, hogy ki hogyan áll a házasság gondolatával.

Ennek így bőven lenne értelme, gyerekes játszadozásnak, komolytalankodásnak viszont nem, ha te csak trükközésben látod a megoldást, akkor ti ketten még nem álltok készen a házasságkötésre.

Azért feleslegesek mert az ilyen első kapcsolat az utolsó is dolgokból ritkán sül ki jó dolog.

Arra pocsékolják a legszebb éveiket, hogy egymást tutujgatják ahelyett, hogy valami önmegvalósításba kezdenének, meg kicsit tapasztalatot gyűjtenének.

Sok ilyen kapcsolatról hallottam már, és a vége vagy válás, vagy megcsalás lett, aztán az egyik fél mindig telebömbölte a párnáját, hogy elveszett az ifjúsága.

Nagyon nem örülnék neki, ha gyerekem az első kapcsolatánál akarna lecövekelni.

Nézőpont kérdése. Szerintem ha valaki szereti a párját és jól működik a kapcsolatuk, akkor az együtt töltött időszak nem "elpocsékolt" idő, hiszen abban az adott helyzetben így érzik jól magukat, erre van szükségük. Egy rosszul működő kapcsolatban/olyan ember mellett, akivel nyűg az együttélés, és te magad is érzed, hogy nem vagy a helyeden, valóban időpocsékolás, ezt aláírom. Ha egy ilyen kapcsolatból lépnék ki több év után, én is azt mondanám, hogy nem volt értelme. De ha én az első kapcsolatomban boldog vagyok, akkor hadd ne hagyjam már ott a párom csak azért, hogy "tapasztalatot gyűjtsek", aztán a végén rájöjjek, hogy jó nagy marha voltam, amiért otthagytam azt, aki tényleg szeretett, megbecsült.

Önmegvalósítani, szórakozni pedig párkapcsolatban is lehet, csak megfelelő társ kell hozzá.

Ezek szerint engem is lehet sajnálni, hogy 23 évesen 7 éves kapcsolatom van és még csak közelében sem vagyunk a szakításnak. :D Bár neki nem én voltam az első, sőt nekem is volt egy "barátom" 15 éves koromban, akivel a kemény 1 hónapos "kapcsolatunk" alatt 2x találkoztunk. Na a vele töltött időt én is időpocséklásnak hívnám, ha tovább húztuk volna. :D

Nagyon fiatal vagy még te is.

Majd meg fogod érteni miről beszéltem, úgy 10-15 év múlva.