Jegyeztek el valakit tegnap, Valentin napon?

Engem nem kértek meg, aminek örülök, mert nem szerettem volna, ha Valentin napon teszi, ki nem állhatom ezt az "ünnepet".

Én már egy ideje szóba hoztam neki, mi még csak 2,5 éve vagyunk együtt.

Tavaly ősszel már komolyan gondolkodott rajta, sőt azt is elárulta, hogy még tavaly meg akart kérni, de aztán össze csaptak felette a hullámok, és nem akarta elkapkodni.

Most újítunk föl egy házat és ha készen van annyira, hogy lakható legyen, akkor végre össze tutudunk költözni.

Ma azt mondta, akkor majd eljön és megkéri apukámtól a kezem :) Mondom neki, előbb azért megkérdezhetne engem, azt mondta előbb apukám áldását akarja :) Egyébként tudja, hogy másra sem vágyom, csak hogy a felesége legyek :)

Én nem paráztam, már 1,5 év után felhoztam a témát. Sokan mondták, hogy nem szabad egy fiút erőltetni, de szerintem, egy fiúnak nem baj, ha elárulja a lány, hogy hajlandó rá, és igent fog mondani neki. A pasik félnek a nem-től!

Szerintem nagyon rossz, hogyha ezt várod egyfolytában és már semminek nem tudsz örülni, pl más ünnepeken ajándékoknak. Amúgy a legritkább esetben szoktak valakit szülinapkor, névnapkor vagy karácsonykor megkérni, meg különben is, ha megkér az nem ajándék, nem is kellene úgy kezelni. Szerintem érdemes lenne megkérdezni tőle, hogy amikor mittudomén egyik barátnődet, vagy rokonodat eljegyzik, akkor megkérdezed, hogy ő mit gondol erről. Az pl jó alkalom, hogy megbeszéljétek, ha amúgy nem mered felhozni.

Amúgy ha tényleg lennének jelek, és nem csak azt hinnéd, akkor nem lennél ennyire ideges szerintem. Nincs amúgy ennek olyan nagyon sok jele, de ha van, akkor az egyértelmű.

Nekem pl a pasim barátai megrpóbálták kipuhatolni, hogy mit szólnék, ha megkérné a pasim a kezem. Hát hogy is mondjam, nem volt diszkrét, pedig látszott, hogy nagyon igyekeznek :D És még így is tudom, hogy még odébb van, lehet, hogy még egy év. Azértis, mert a barátom kifejtette, amikor szintén a barátai őt kérdezgették, hogy ő nagy lagzit szeretne és most még nincs arra pénze, azt meg nem hagyná, hogy mindent az én családom álljon. Szóval ezek jelek, minden más nem az. Ha el akar jegyezni, akkor azt tudni fogod és rögtön nem is lesz olyan sürgős, hiszen tudod, hogy nemsokára úgyis megtörténik.

És öt év alatt még sosem került szóba a jövőkép, ki mit szeretne, kb. mikor?

Nekem ez mindig olyan fura, ha egy párkapcsolatban nem esik szó arról, ki hogy látja magát évek múlva. Persze nyilván nem azt kell mondani, hogy "a te feleségedként szeretném magam látni 3 éven belül". De hogy emberek hosszú éveken át árva mukkot nem szólnak róla, hogy házasságpártiak vagy sem, akarnak-e gyereket vagy sem, és körülbelül mindezeket hány éves korukig szeretnék megvalósítani, az számomra teljesen abszurd. Az is túlzás persze, hogy az első randin pontokba szedve közli az ember ezeket, de azért van egy egészséges átmenet.

A másik megismeréséhez mindez éppúgy hozzátartozik, mint mondjuk a világnézet, a szakmai ambíciók vagy bármi más megbeszélése.