A párommal tegnap volt az eljegyzésünk. De apukám ki nem állhatja a barátomat mindig veszekednek és azt mondta hogyha hozzá megyek nem akar többé látni. Mit csináljak? Valaki ötlet?

Gondold át, hogy Apukádból tényleg csak a félelem ordít-e mert elveszti a lányát, vagy csak te nem látsz valamit a rózsaszín ködtől.

A párodat te választottad nem az apád! Gondolom már vagy annyira felnőtt, hogy el tudd dönteni neked mi a jó. Ő pedig már van annyira felnőtt, hogy elfogadja mások döntését főleg a saját nevelt lányának nem értem apád milyen jogon utálja talán valami nem tetszik neki? Hogy nem jól keres? Naés? Akkor már egy önző ember. Mond meg neki, hogy ez a te életed és ha nem fogadja el, hogy ő párod akkor ne csodálkozzon ha te sem akarod látni és gondolkozzon el, hogy megéri-e neki felrúgni a családi békét. Az, hogy szerelmes vagy és nem látsz a rózsaszín ködtől az már más témakör az szintén a te életed majd ha elszúrod akkor levonod a következtetést de ne az apád vigyorogjon ezen is, hogy ő bezzeg megmondta.

Egy kívülálló mindig jobban látja a kapcsolatodat. Ezt sose feledd!

Tudod ezzel az a baj, hogy az apád nem a te érdekeidet, hanem a saját érdekeit nézi. Értem én, hogy anyagi biztonságot vár el a párodtól de ne akard az életed úgy élni, hogy mindig neki akarj megfelelni mert mindig lesz valami ami nem fog tetszeni neki. Muszáj apáddal beszélni mert magától nem oldódik meg a helyzet.

nem mindegy hogy mit kifogásol benne. ha üres hablaty, ne hallgass rá, de vizsgáld meg a kifogásolt kérdést alaposan. (pl. "nincs pénze" = nem fontos, "sokat iszik" = lehet hallgatni kéne apádra)

Nem apukád keres társat, hanem te. És szerintem gerinctelen dolog tőle, hogy azt kéri válassz! Nem lehet választani az apa és a társunk között. Ha így akar befolyásolni, én nem hagynám. Elmúltak azok az idők, amikor a szülők mondják meg, hogy a fiatal kit választhat társául. Ha ezt nem látja be, akkor bizony hagynám, hogy magányos időskora legyen és reménykednék, hogy még időben észhez tér. Ezt neki is megmnondanám, mikor elköszön... hogy ha meggondolta magát, szóljon. De nem hagynám soha, hogy helyettem döntsenek arról, hogy kivel élhetek és lehetek boldog és kivel nem. Ez az én életem!