Csajok, ti meddig vártok az eljegyzésre? Mikor kezdenétek el szóvá tenni, hogy ideje lenne?

Én nagyon házasságpárti vagyok, szeretnék mielőbb menyasszony lenni és a párommal már "meg is beszéltük", hogy lesz esküvő. A kezem még nem kérte meg, de már várom. Igazából ház felújítás előtt állunk, így biztos, hogy egy ideig nem gondolunk lagzira, mert másra kell a pénz. Nálunk a páromnak volt már menyasszonya, akinek 5 év után kérte meg a kezét, de nem működött a dolog, így esküvő sem lett. Tehát, én ahogy számoltam az építkezéssel ahogy végzünk, utána jöhet a lánykérés. :)

Remélem, jól számoltam! :)

Neked azt tanácsolom, hogy ejts el egy-egy megjegyzést, ha nagyon ragaszkodsz a lagzihoz. Emlékeztesd a régi beszélgetésekre, pl.: "Emlékszel, hogy mi mindenről beszéltünk még régen? Erről, meg erről és még arról is. Emlékszel, esküvő is szóba került! " ;) Sok sikert!

buta kifogás h ha majd lefogytam,meg kész a ház.. 2tanúval is mehet a nász a buli meg majd a ház kertjében ha elkészül :)

egyébként ha közösen eldöntöttétek h x ideig nincs esküvő miért várod h megkérjen? a pasik a szóbol értenek!! ő ezt veled megbeszélte,fel sem mefrül benn eh mégis megkérjen.

ha szeretnéd,állj elé és mond meg: drágám azt szeretném, ha a fiúnk/lányunk házasságba születne/gyűrű kerülne az újjunkra stb.menjünk az anyakönyvvezetőhöz/ékszerészhez nekem ez fontos.

ha szeret,már visz is de ha nem szólsz tényleg csak a házavató után lesz nász az meg ki tudja/még te sem/h mikor lesz.

beszélj vele,az nem gáz!!

32 illetve 33 évesek vagyunk, 5 éve élettársak, 2 éve menyasszony, 38 hetes kismama :D

Talán nem meglepő a mai világban, hogy társkeresőben ismerkedtünk meg,társat sem igazán kerestem, csak fórumozgattam. Túl voltam már egy menyasszonyi korszakon, s valahogy meg is undorodtam az egész felhajtástól (amiben az akkori anyósom is nagy szerepet játszott, végül a szakítás oka is a vőlegény családja lett, nagyon sokszor megaláztak)

Nekem a mostani párom kezdte el felemlegetni 2,5 év után az egész házasodjunk szöveget. Voltak beszélgetéseink-vitáink, de valahogy sosem jutottunk dűlőre. :D

Ő úgy gondolta, ha eléggé összecsiszolódtunk, akkor vágjunk bele, mert neki a tudat, hogy a felesége vagyok nagyon sokat számít. (elvált szülők gyereke)

Nekem meg pont az előzőekben leírtak alapján enyhén szólva nem akaródzik kötélnek állni. Ráadásul persze anyóspajtás is állandóan zaklat a mikor házasodunk dumával, és ő már az én menyasszonyi ruhám is kinézte stb stb. (érdekes az eljegyzés bejelentésekor már nem örült ennyire)

Szóval jelenleg kompromisszum van. :D Megvolt az eljegyzés (na igen, megmondtuk a családnak és felhúztuk a gyűrűket ennyi) de a házasságot most még el tudom kerülni azzal, hogy babánk lesz, és nehogy már azt mondják csak azért esküdtünk, utána meg ugyebár még kicsi a gyerek :) Így még talán 1-2 évig tudom halogatni.

Mert minél inkább rám akarják erőltetni, annál inkább ellenállok. Ne más akarja az én életem meghatározni, ne más akarja eldönteni, hogy nekem mi a jó. Úgy tűnik ezt egyenlőre a párom is elfogadja.

hát, asszem én vagyok a kakukktojás.

21 voltam, ő 23. Augusztusban összejöttünk, februárban megkérte a kezem, áprilisban eljegyzett, júliusban volt a lakzi. 11 hónapja voltunk együtt, és házasok. Már hat éve boldogítjuk egymást... Most jön a baba

egyértelmű legyél!!! a pasik nem értik a célzásokat!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

hajrá :)