Van itt olyan, aki nem is sejtette a gyűrűt?

Nálunk is a pocaklakó hozta meg a lánykérést. 2009-ben lettem terhes, akkor még egy picike albérletben laktunk. Mivel jött a baba, költöztünk egy nagyobba! Mikor sikerült rendesen beköltöznünk, berendezkednünk, meglepetés vacsorával vártam haza páromat, megünneplendő, hogy új helyen lakunk. Ahogy meglátta a terített asztalt, csak annyit mondott, hogy el akart vinni vacsorázni, de így még jobb. Még ekkor se esett le, hogy ezt miért mondta. Aztán mikor asztalhoz ültünk előkapta a dobozkát, és megkérte a kezem!

Köpni-nyelni nem tudtam!!! De nagyon nagy volt az öröm, és a meglepetés! :) Főleg hogy az én párom szülinapra karácsonyra se tud magától ajándékot venni, mindig megkérdezi mit akarok, mert neki nincs ötlete...

Nekem áprilisban kérte meg a kezem, a szülinapom meg májusban volt. Szamítottam a lánykérésre, de azt hittem, várni fog a szülinapomig(hálistennek nem várt, az olyan sablonos)

Ehelyett egy teljesen hétköznapi napsütéses szombat reggel kérte meg a kezem, éjjel felkelt, feldíszítette virágokkal a házat, aztán megvárta, hogy felébredjek és kihívott a nappaliba és megkért. Csodálatos volt és meglepődtem, akkor nem szamítottam rá, még félig aludtam:)

Én nem merném neki sugallni.Bár tudom,más helyzetben vagy,hisz ha jól számolom alig voltál 16-17éves mikor összejöttetek.De ha 20-on évesen jön össze valaki komolyan egy férfivel,akkor jobb a kapcsolat elején megbeszélni,hogy ki mit vár a kapcsolattól,illetve mennyire hisz a családalapításban,házasságban.(nos egy elvált szülők gyerekével ez igencsak nehéz eset).

Azt már írtad,hogy beszéltetek a házasságról,valamint hogy együtt szeretnétek leélni az életet is.

Arról nem írtál,hogy milyen az élethelyzetetek.Együttéltek-e, van-e munkátok, egyebek...

Ha minden adott végülis(van munka,közös lakhely,jól kijöttök egymás szüleivel,rokonságával),akkor szerintem minden adott egy lánykéréshez.

Valaki írta,hogy akkor leszel igazi menyasszony,ha a dátumot is kitűzitek.Én is így gondolom.Ha egy férfi megkéri egy nő kezét,akkor úgy ILLIK és úgy a logikus,ha a leánykéréstől számított következő nyáron már összeházasodnak.(szóval 1éven belül.Akár nagy lagziról és szervezkedésről,akár csak egy 4 fős polgáriról is legyen szó!)

Körülöttem rengeteg az ismerős hölgy,aki lehúzott 5-6-7-8 évet is egy kapcsolatban,majd közel a 30-hoz végetért a szerelem.Ebből volt amelyik 4-5 évig volt menyasszony...

Mérlegelj és vond le a következtetéseket.

Mondjuk nekem speciel nincs ahhoz energiám,hogy bármit is sugalljak majd a páromnak.Se egy új ruha miatt,se egy csokor virág miatt,de mégcsak a lánykérés miatt sem.Úgy szeretném,ha teljesen magától jutna eszébe,mindenféle ráhatás nélkül!

Hungy ( 09.08) írására reagálva: tetszik a nejed megoldása. Az én párom kapott egy papucsot a névnapjára a haveroktól, ennek 15 éve. Szólok neki, hogy már egy picit elkopott, menjen vegyen egy másikat, csak közben nézzen be az ékszerészhez.:)

Viccet félre téve ,mi úgy költöztünk össze, hogy ő feltette a nagy kérdést, gyűrű nélkül, hogy hozzá megyek-e

feleségül. 2 hónapja voltunk együtt. Szerelmes voltam, de sokkal gyakorlatiasabb annál, hogy kapásból igent mondjak. Köztes megoldást javasoltam, mivel éppen akkor kerestem albérletet, ő pedig még mindig a kedves mamával élt. Mondtam, hogy próbáljuk ki a gyakorlatban, hogy tudunk-e együtt élni. Költözött velem, de 2 hétig még nem merte megmondani, hogy miért nem alszik otthon. Anyós fóbiám van, így anyósomat fél év együtt élés után ismertem csak meg. (szerencsére akkor még nem harapott :).Sokszor megkérte a kezem, volt, hogy a zebrán letérdelt, hogy addig nem áll fel, amíg igent nem mondok, én meg nevetve rángattam fel, hogy elütnek te bolond! Kedvenc éttermünkben a pultról elvett aranyesővel a kezében letérdelt a pincérek és a vendégek legnagyobb örömére is letérdelt ugyanezzel a kérdéssel. Akkor mondtam, hogy egy kapcsolat nem a gyűrűtől működik. Gyűrűt természetesen kaptam. Nem karikát, szépet. Időnként belém bújik a kisördög, és megkérdezem, hogy most mikor is fogsz feleségül venni? Amikor elakartalak venni azt mondtad, jó így is, ezt válaszolja. Tehát ez egy jó téma, ha valamit épp nincs kedve megcsinálni. Elbohóckodunk néha ezzel a kérdéssel. Tudjuk, hogy együtt fogunk megöregedni, és kész. Egyszer fültanúja voltam egy párbeszédnek a buszmegállóban, hogy ismerőseik összeházasodnak. "Ők csak két éve vannak együtt, és megvették a gyűrűt. És mi? Hét éve vagyok veled, és neked még csak eszedbe sem jutott!" kiabált a csaj a barátjával. Tehát hangsúlyozom, nem a gyűrűtől működik a kapcsolat. Tudok olyanról, akik 3 héttel az esküvő után beadták a válópert, mert előtte 1 percig sem éltek együtt. Kívánom, hogy a ti kapcsolatotok gyűrűvel, vagy nélküle, hosszú és boldog legyen!