Hogy zajlott a lánykérésetek?

Megosztod velünk, hogy a tied milyen volt? :)

Nekem sajnos még nem volt, de nagyon várom, hogy egyszer legyen. :))) 19/L

1. Ő: Figyelj, én meg akarlak kérni, csak vártam valami nyugisabb időszakra, mert nálad sosem lehet tudni, állandóan ezek a feszültségek, de ha neked ez annyira hiányzik, akkor tűzzünk ki egy időpontot, mert én is akarom...

Én: -Hagyjuk!

2.

Én: - Gondolom most ez azért jött jól neked, hogy megint elrontottad a hangulatom, hogy legyen egy jó indokod arra, miért nem veszel feleségül.

Ő: - Elárulom neked csak azért amit mondtál, mert nem akartam előre elmondani, hogy én már a gyűrűket nézegetem.

3. Én: - Lehet, hogy terhes vagyok.

Ő: - Akkor gyorsan összeházasodunk.

Én: - Biztos hogy nem!

Ő: - Miért?

Én: - Megmondtam, ha nem kellettem neked gyerek nélkül, akkor gyerekkel se kelljek. Ha terhes vagyok, tutira nem megyek hozzád.

Ő: - Elveszlek mielőtt kiderül.

Én: - Hahaha! Hát persze!

Hát nem erről álmodtam 18 éves koromban:(

Sajnálom kedves elöző:(

Én még 12 vagyok, tudom még gyerek, de ne a szokásos vacsora-letérdel-megkérdi-igen legyen, hanem valami különleges, extrém.(:

engem facebookon kértek meg. :P

Rohadtul nem volt romantikus, de nagyon boldogok vagyunk azóta is.

Na jó oké, elárulom, azért mert épp egy másik országban voltam. mikor visszajöttem kaptam gyűrűt meg minden :)

Hát irigyellek titeket, közben meg örülök is, hogy milyen jó nektek! :-)

Nálunk érdekes mód ez tudjátok mikor jött szóba? Amikor kb 2hónapja voltunk együtt, és a párom mindig erről faggatott, hogy ha vesz/venne gyűrűt, akkor igent mondanék?... Körülbelül ezt 5 alkalommal játszotta el, mindig másként kérdezte, de akkor még nekem - és szerintem másnak is - , elég korainak tűnt, így azt mondtam neki, hogy szerintem ezt még ő sem gondolja komolyan, nem tudom jelen pillanatban mit mondanék, de valószínűleg igen, viszont ezzel még várjunk picit.

Hát, lehet akkor elvettem a kedvét, vagy egyszerűen csak azért kérdezte, mikor még friss volt a kapcsolat, hogy ha úgy adódna se menjünk külön.

2év után született egy kislányunk, aki kedden volt 4hónapos, és 1év 10hónap elteltével azóta sem került szóba az eljegyzés! :-)

Néha komolyan én érzem magam kellemetlenül, amikor mások megkérdezik, hogy: "Na, mikor lesz az eljegyzés?"

Tudom, nekem nem kéne ezzel foglalkoznom, mivel nem én vagyok a férfi.. de mégis....

Hm..Majd egyszer...Talán... :-)

Nálunk semmi romantikus dolog nem volt, de nekem így volt a szép. Főleg, hogy egy szürke hétköznapon (hétfő) történt, amikor pont arra nem számítottam.

Párommal megbeszéltük, hogy aznap együtt alszunk mivel "kapott" egy szabadnapot, (megjegyzem, nem szokott). Ekkor elmentünk pénzt felvenni mert állítólag új pólókat akart venni, ahol szoktunk vásárolni áruházban majdnem mellette van egy ékszerbolt, ott megálltunk és akkor mondta, hogy "elérkezett már azaz idő, hogy megkérdezzem, leszel a feleségem?" na ekkor rögtön a nyakába ugrottam és igent mondtam. Abban a percben szinte megszűnt körülöttem minden annyira boldog voltam.

Utána mentünk is gyűrűt vásárolni, akkor vigyorogtam mint a vadalma. Majd az este folyamán bejelentettük a szülőknek és a testvéreinknek. Meglepődtek rendesen, de velünk örültek.

Jövőre lagzi. Nagyon boldogok vagyunk, megtaláltuk a másik személyében a másik felünket.

Sok boldogságot Nektek is!

21 éves menyasszony.