Most mi van velem? Lent.

Nem jó a kapcsolatotok és te ezzel tudat alatt tökéletesen tisztában is vagy,hiába mondtál igent!

Azért írom ezt,mert nálam is ilyesmi volt!

Tizenévesen összejöttem egy sráccal,hatalmas szerelem lett,3 évig tartott!Én oda meg vissza voltam,vele akartam megöregedni!1 év után felröppent a hír hogy el akar jegyezni szülinapomkor!Én úúúúgy megörültem,madarat lehetett volna velem fogatni,de közben meg úgy paráztam mint az állat!Nem tudtam miért van ez az érzés,azt gondoltam normális!A végén még sem kért meg/szerencsére/ és még lehúztunk 2 évet!Kár volt ennyi ideig húzni a dolgot mert tudtam hogy ennek nincs jövője!...

Aztán lassan 1,5 éve megismerkedtem egy sráccal,össze kavarodtunk és beleestem!:) 4 hónap után összeköltöztünk és 8 hónap után megkérte a kezemet!Már sejtettem hogy meg meg fog kérni hamarosan,aztán már csak azon kaptam magam hogy anyukámnak virágot vitt és hogy sunnyog!:) Egyetlen egy pillanatig sem paráztam,egyetlen egy percre sem jutott eszembe hogy lehet nem kéne,vagy hogy még korai!Annyira biztos voltam magamban/magunkban hogy törhetetlen volt a gondolat és az érzés!Természetes azóta is együtt vagyunk és valószínűleg jövőre össze házasodunk és egy cseppnyi kétely sincs bennem!:)

Szóval az ember ha egy kicsit is figyel az érzéseire és a kapcsolatára simán rájön mi a jó és mi nem!Te is már a szakításon is gondolkozol...ez nem véletlenül van!Gondold át a kapcsolatotokat,realizáld,aztán dönts addig még "csak" az eljegyzésen vagy túl!Ebből könnyebb kilépni mint ha már házas vagy és gyereketek is van!Nem a papírok miatt,hanem a súlya nagyobb...

Nekem ez a tapasztalatom,leírtam,de dönteni helyetted senki sem fog!:)

Remélem tudtam segíteni!:)