Mit kéne tennem? Én lépnék ő még nem.

milyen fos már, ha az ember lányának egy 3 éves kapcsolatban taktikáznia kell...

édes drága szívem, ha az a jóember tényleg szeret téged, akkor nem kell félned attól, hogy eléje tárd szíved legnagyobb vágyát.

ha tesztek érte, sikerülni fog.

Nagyon örülök az első hozzászóló boldogságának, mert ő a kivétel!

Én pont ugyanígy voltam. 4évig "jártunk", 1 évig együtt is éltünk. Akkor már 25 és 28évesek voltunk. És még mindig semmi, csak ültünk a langyos pocsolyában, se előre se hátra, szándék részéről semmi. Én nem taktikáztam, megmondtam kerek-perec, hogy számítottam eljegyzésre karácsonykor/szülinapon blabla...Nem kellett volna azonnal elvennie, csak legalább lássa az ember lánya, hogy valami egyszer azért történni fog. Pont ahogyan te is írtad.

És pont ez a borzalmas céltalanság hidegített el bennünket egymástól. Nem tudom elmondani, mennyire boldoggá tesz, hogy nem vártam a nagy semmire még pár éven át, amíg vén boszorkává nem váltam volna. Egy sokkal jobb élet várt rám ő utána.

Nem biztatlak a szakításra, félre ne érts. De azért nem árt, ha van egy időlimit, ami után már nem vársz tovább arra, hogy naaagy nehezen rászánja magát az elkötelezettségre.