Hogyan kérjem meg az apukájától a kezét?

Mi megbeszéltük, hogy egyszer összeházasodunk, de a lánykérést meglepetésnek akartuk mindketten. Telt az idő, egyértelmű volt mindneki számára hova vezet a kapcsolatunk, nyilván beszéltünk erről másokkal is.

Az eljegyzés előtt beszélt apukámmal a párom, hogy jövőhéten szeretné megkérni a kezemet, ha áldását adja (nyilván ez csak egy gesztus, amelyet én is értékelek). Nem vitt/adott semmit.

Manapság ez nem több, mint egy gesztus. Nem kell kiakadni és gusztustalannak nevezni, hiszen ez nem jelenti azt, hogy a nőt tárgyként fogják kezelni. Sokkal valószínűbb, hogy ha apuka nemet mond, akkor is összeházasodnak, ha pedig igent, az még nem jelenti azt, hogy hozzá kényszerítik a nőt.

Egyes területeken, főként ahol a szülők idősebbek, ez a gesztus nagyon jólesik nekik, hiszen számukra azt jelenti, hogy a leendő vőlegény tiszteli a véleményüket és tőlük is megkérdezi, hogy szeretnék-e a családba fogadni. Ma már nem tudnák és nem is akarnák a lányt a beleszólása nélkül "eladni".

Kérdező, szerintem az a legjobb, ha a két szülővel együtt beszélsz, mert így biztos, hogy az anya sem érzi magát kihagyva. Valószínűleg neki is jólesne ha úgy érezné, hogy az ő véleménye is számít. Nem kell nagy feneket keríteni neki, de ne váratlanul állíts be. Előtte hívd fel őket, vagy beszéljétek meg.

Előbb beszéld meg a lánnyal, hogy szeretne-e hozzád menni.

Ha igen, akkor egy családi ebéd vagy valami közben jelentsétek be az eljegyzést és kérdezd meg az apjától, hogy ő is áldását adja-e rá.

Őszinte leszek, engem konkrétan bántana, hogy az a valaki, aki állítólag az én párom, az apámnak szól előbb a kapcsolatunk jövőjéről.... engem arra emlékeztet, mikor kicsik voltunk, és nem Ferikét kérdeztük hogy jön-e játszani, hanem Ferike anyukáját kérdeztük, hogy kijöhet-e játszani a gyerek. :D

Mindenesetre sógornőm kezét így kérte meg a párja, nem volt semmi extra, előtte beugrott (leendő) apósékhoz és közölte, hogy elvenné a lányát, ő meg mondta hogy oké. Semmi extra.

A hideg futkos a hátamon ettől az apától kézmegkérősditől, de ez az én bajom. Szerintem apukám csak nézett volna elkerekedett szemekkel, ha a férjem anno elkért volna tőle, mert akkor már 26 éves voltam, 8 éve elköltöztem otthonról, és éppen a doktorimat csináltam :D Utólag én sem tudtam volna hova tenni, független nő voltam már, ráadásul ez a döntés két emberre tartozik.

No, de ha fontos neked ez a szokás, egyik ismerősöm vett egy táblacsokit (szerintem egy üveg ital elegánsabb), leült apósjelölttel, és megbeszélték a dolgokat. Azóta anekdota lett a családban, táblacsokiért is lehet menyasszonyt kapni.

Ha az én párom lennél, itt lenne vége a kapcsolatunknak.

Nem egy tárgy vagyok, vagy egy senki, akinek a háta mögött! kell rendezkedni az ő megkérdezése nélkül.

Felnőtteknél ez közös! döntés, a páré, nem pedig a csávesz meg a leendő após összeül egy piával - sok esetben sajnos a barátnő tudta nélkül, aki aztán ájuljon el a történtektől, milyen jófejek. Hát, nem azok, csak semmibe nézik a nőket.