Mennyire lehet sérülni, ha egy nárcisztikus személyiségzavaros emberrel élsz együtt? Ki lehet kerülni a sérülést? Mit történik, miután visszamentél a nárcisztikus személyiségzavaros párodhoz/férjedhez? Van valakinek tapasztalata ebben?

A nárcisztikus személyiségzavaros embert nem szimplán túl butának és bunkónak írom le. Ez egy állapot, működési mód, ami mögött komplex problémák állnak. Ő rossz kapcsolódási mintázatból táplálkozik, illetve ő maga is egykori abúzus áldozata volt, amelyből a sérüléseit szerezte, és megpróbálta azt az akkori helyzetet (melyből nem volt menekvése) túlélni érzelmileg, így az érzelmeit mélyen elzárta magában, és azon dolgozik, hogy ezeket a keserves érzéseket újból át kelljen élnie. Ezért projektálja a másikra a rossz érzéseit. Ezek mögött a viselkedések mögött nagy részben a tudatalatti működése áll. És mivel saját rossz érzéseit igyekszik elkerülni, érzelmeit lehasítja, így amikor megbánt téged, nem érzi, hogy megbántott. Vannak olyan pillanatai, amikor valamennyire tud, képes empatizálni is. Valójában nagyon vágyik a szeretetre, segítségre szorul. Viszont sajnos ő azt nem gondolja, hogy segítségre lenne szüksége. A kérdés az, hogy az ilyen ember párja mennyire szereti őt, mennyit bír, elfogadja-e vagy sem. Nagymértékű érzelmi kötődést tud létrehozni egy ilyen ember a párjában. Óriási szeretetre van szükség egy ilyen emberhez. De kérdés, hogy a megfelelő szeretet elegendő-e ahhoz, hogy harmóniában lehessen élni vele. Biztos, hogy vannak olyanok, akik elmentek egy ilyen embertől, de aztán mégis csak visszamentek hozzá, pusztán csak azért, mert szeretik.

Így akartam írni: "...ezeket a keserves érzéseket NE kelljen átélnie."

Igen, én is azt gondolom, hogy nem lehetetlen változnia, de az elsődleges feltétele, hogy legyen rálátása saját magára, belátása, betegségtudata. Ez sajnos még nem történt meg, mert amikor szembesítem a viselkedéseivel, és annak hatásaival, akkor általában engem vagy a környezetét (pl. munkahelyi stressz)hibáztatja. Persze mondott olyat is, hogy bármit is mondott korábban, nem akart megsérteni, meg hogy nem állítja azt, hogy helyes az ő viselkedése. Ez kicsit olyan, mintha félig-meddig belátása lenne, de sajnos csak mintha, mert bocsánatot például soha nem kért, és utólag sem.Ez pedig azt jelenti, hogy nem érzi olyan dolognak, ami miatt bocsánatot kellene kérnie.Illetve ami még fontos a számára, hogy a bocsánatkéréssel ő elismerné a hibáit (amit ugye sosem akar, mert ha megtenné, azzal elismerné, hogy hibázott; emlékeztetné őt arra az érzésre, amit gyerekkorában éreztettek vele, vagyis, hogy csökkentértékű, nem elég jó, tökéletlen, szerencsétlen, és valószínűleg szégyent is át kellene élnie, mindezektől ő menekül, ezért is hibáztat mindenki mást, a környezetét), továbbá tudja, hogy a bocsánatkéréssel ő nem lesz a másik felett (ami számára szintén fontos lenne, mert csak ebben a pozícióban érzi jól magát), tehát ezzel egyfajta alárendelődést élne meg. Viszont azt nem tudom, hogy a lelke mélyén nem érzi-e mégis valamennyire, akár csak egy ici-picit, hogy ez így nem jó. Vagy tényleg nincs egy csepp valódi empátiája sem? Mert hogy egyébként pontosan tudja, hogy mások előtt hogyan kell viselkedni, így mások előtt tisztelettudó, segítőkész, kedvesnek mutatkozik, sőt adakozó, karizmatikus, és persze mindenki így ismeri őt. Azon gondolkodtam el, hogy ezek a pozitív megnyilvánulásai úgymond egy betanult, begyakorlott, kognitív értelmű beprogramozott viselkedése, mert tudja, hogy ez jó, ezt az emberek szeretik, így tud elérni másoknál sok mindent, vagy esetleg tényleg valós erkölcsi elvek állnak mögötte? Mert hogy lehet, hogy belé van programozva, hogy így kell, de nincsenek mögötte valós érzelmek. Van egy szerethető oldala, de nem tudom, hogy az csak beprogramozott viselkedésként működik nála, mint egy gép, és nincs mögötte érzés, vagy az is a valódi önmaga-e.

Egyre inkább azt gondolom, hogy ahhoz, megtörténjen valamilyen szintű belátás, ahhoz nem mindegy, hogy a spektrumon hol helyezkedik el az illető: ha 6-7, akkor van esély, még talán a 8-nál is előfordulhat, és a 9-10 a reménytelen kategória. Valójában ezt kell tudni megítélni helyesen.