Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan hozzam szóba az összeköltözést?
Nem akarlak elkeseríteni, de ha 5 hónap alatt majdnem becuccoltál a lakásába, már az nem kis teljesítmény.....
és ezt ő is így “ gondolhatja”, ezért nem ajánlja hogy add fel az albit.
Mintha a saját történetemet olvastam volna pár apró eltéréssel :)) Nálunk annyi volt a különbség, hogy nem saját lakása volt, hanem albérlet.
Mi is szinte egyből "összeköltöztünk", ugyanígy kimondatlanul, mindketten azon vettük észre magunkat, hogy szinte csak nála vagyok, aztán egyre több cuccom van ott. Én kb. egy évig fenntartottam a saját szobát, ha esetleg mégse maradnánk együtt hosszútávon. (saát szoba: nem is albérlet, nem is saját tulajdon, de fizetnem se kellett érte, így nem volt megterhelő anyagilag)
Nálunk talán 1-2 hónap után annyi volt, hogy megbeszéltük, megosztozunk az albérleten + rezsin, mert ha úgy vesszük, tulajdonképpen ott lakom, ez így fair. Megmondom őszintén, nem emlékszem már arra, hogyan és ki hozta fel a témát, de valahogy teljesen természetesen adta magát. Egy év után meg én hoztam fel, hogy lemondanám a sajátot, mert teljesen fölösleges. Ezt teljesen pozitívan fogadta, mert sokkal inkább azt érezte, hogy elköteleztem magam mellette.
Szerintem simán vesd fel egy esti beszélgetés, borozgatás közben, hogy szeretnéd lemondani az albérletet, mert tulajdonképpen fél éve együtt éltek, és úgy gondolod, hogy hosszú távra terveztek egymással. De mondd meg neki, amit írtál, hogy nem akarsz bepofátlankodni hozzá, meg erőltetni ezt, és nyugodtan mondja meg, ha szerinte ez még túl korai. Esetleg felvetheted azt is, hogy mivel az ő lakása, nagyobb arányban szállsz be a közös kiadásokba - ha ezt eddig még nem tetted meg.
A második hozzászólónak köszönöm a jóindulatot, valahogy számítottam ilyen jellegű megjegyzésre is, de az hogy ennyi cuccom van nála kizárólag azért alakult így, mert még csak nem is egy városban lakunk és én ingázok minden nap és elég kényelmetlen lenne állandóan mindenért haza szaladgálnom.
A többieknek köszönöm, utolsó, neked pedig külön, hogy elmesélted a történeted.
Ha jól sejtem, te vagy a nő. Mi kb. 1 éve voltunk együtt és 6 hónapja lakott nálam, szintén úgy, hogy volt albérlete, ahol max. heti 1 napot töltött. Ő a férfi. Aztán fél év után előjött azzal, hogy gondolt arra, hogy ideköltözne, mert olyan sokba kerül a benzin, az utazgatás. Én meg ezen jól megsértődtem, mert ennél romantikusabb dolgot vártam volna, mondjuk azt hogy szeret és velem képzeli el az életét, ehelyett megkaptam a kiábrándító sokba kerül a benzin indokot. A következménye az volt, hogy azt mondtam neki, hogy én még nem szeretnék vele összeköltözni. Kb. 3 vagy 4 hónap múlva mondtam neki azt, hogy jól van, költözzön hozzám. De elég lehangoló összeköltözés volt. A főbérlője totál depresszióba esett, mert a fiaként szerette (nem az anyagiak miatt, simán kiadta másnak), a párom se repesett a boldogságtól. Mai napig megmaradt bennem, ahogy lemondóan összetekeri bálványát, a bombanénit a falról és nekiadja a főbérlőnek, beletörődve, hogy neki csak ennyi jutott. Olyan is volt az egész összeköltözés, 1 év múlva szakítani akartam, mert 1 éven át csak internetezett, amíg én nő létemre főztem-mostam-takarítottam és mellette házat is felújítottam. Akkor ért véget bennem a szerelem. Bezzeg mikor megmondtam, hogy szevasz, egyből össze bírta kapni magát.
Na mindegy, nálatok más a helyzet, ha nő vagy, ő valószínű nem vár el romantikus lánykérést, de akkor sem biztos, hogy az anyagiakat túl szabad hangsúlyozni indokként.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!