Ti az együttélés során miken súrlódtok leginkább, miből kerekedik a legtöbb konfliktus?

Akkor te számomra egy álom férfinak számítasz 32/f. Hol voltál mikor én még “lány” voltam? :) Az én férjem képes válással fenyegetözni mert minden nap elmondon neki légyszi ne hugyozd már körbe a wc-t mert nekem kell feltörölnöm, (Ülöke lehajtásról ne is beszéljünk) légyszives ne fingjál már hangosan az orrom alá egész nap mert kifordul a gyomrom (mellé röhög! Hú de vicces) Egész nap dolgozok a mosogatóban hegyekben büzlik az edény, légyszi rakd már be a mosogató gépbe mert nincs már egy tányér! Válasz: a faszé baztacc folyton...

Szòval igazi kincs vagy 32/f! Csak hogy tudd!

Mint a kőszén? Miné'több lenne belőlem a főd' alatt, anná' jobb? :D

32/f

Ha a felek alap természete/ igényei se illenek össze, akkor lesz az együttélés ingovànyos terep, konfliktusok rendszeres forràsa.

Nàlunk ilyen nincs. Soha nem is volt az elmúlt 7,5 évben mióta összeköltöztünk. Nem tudok elképzelni sem olyan szituàciót ami miatt gond lehet együtt élni. Ha ilyen van, akkor rosszul vàlasztottàl, nem passzoltok össze, nincsenek hasonló szinten az igényeitek.. Ên pl sose tudnék együtt élni olyan emberrel, aki szerint a hàzimunka a nő dolga a rendes munkàjàn túl. Vagy olyannal aki szeret koszban, kupleràjban élni és 3 napig hagyja rohadni a mosatlant. Ilyesmiből lenne konfliktus, de ezt eleve elkerülöm mert nem maradok ilyen emberrel kapcsolatban.

Jó lenne valami konkrét példa, hogy mire gondolsz, neked mi okoz problémàt az együttélésben.

Én azt gondolom, hogy az ember élethelyzete és így maga az ember is változik. Elindulnak benne más érzések, más vágyak. Nyilván az egyoldalú döntés nem jó, de ennek már vannak már másirányú jelei is, hisz ha a párom véleménye nem érdekel, az már régen rossz.

Sosem akartam külföldön élni a tini hóbortos éveimet leszámítva. Az utóbbi 1 évben még is szóba került párszor, hogy mi lenne, ha a jövőben... Általában én hozom fel. A párom nem ugrál az ötletért, de nyilván ez majd egyszer egy kompromisszum lesz, ha úgy alakul. Valamelyikünk részéről nagyobb, mint másikunkéről, de mivel közösnek érezzük az utunkat, ezért az nem kérdés, hogy együtt megyünk, bármire is vigyen az. És ez igaz minden témára. Házasságra, gyerekvállalásra, mindenre. Ha együtt szeretnénk maradni, akkor megtaláljuk a mindenki számára megfelelő középutat, ha nem, akkor már régen rossz és teljesen fölösleges tovább gyűrni egymást.

Mi a legtöbbször fáradtság, kimerültség miatt súrolódunk, illetve ezek következményei miatt. Nagyon sokat dolgozunk mindketten, apróságokon kapunk össze, ami feledhető lenne, ha nem lennénk mindketten extrán fogékonyak éppen mindenre. Miért ide tetted, miért nem tudsz jobban vigyázni rá, miért nem tetted be a mosásba a gatyám, stb. Fél óra mosolyszünet után már el is van felejtve az egész.