Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Bírni fogom én ezt?
Most költözünk össze a párommal. Garzon lakás.
Mi lesz, ha nekem egyedüllét kell? Sosem egyszerre dolgozunk, de mi lesz, ha nekem nem elég annyi egyedüllét? Ha nem tudok elvonulni egyedül a lakás egyetlen szegletébe sem?!
Illetve, kompromisszumok.
Vannak? Legyenek? :D
Már most nem férnek el a ruháim és még a felét sem pakoltam el. ÓMÁJGÁD.
Csak a te olvasatodban jönnek a szarságok 1-es. :) Felnőtt nő írhatott, ha lakást bérel... mindegy. :)
Bírni fogod. Sok boldogságot Együtt! :)
Az utolsó mondat polgárpukknak volt szánva.
Viszont a kérdés komoly.
Mindig is egyedül éltem, megszoktam már.
Ha már így állsz hozzá, hogy még most indultok, akkor azt mondom: nem.
Az ember ha összeköltőzik szavaiddal élve "álmai férfiával" akkor a csendes boldogságtól majd ki ugrik örömébe. Hogy vannak cuccok, és összébb kell húzni magát a két embernek, az lényegtelen. Maga az, hogy a személy a másik mellett, már repülésre készteti és a boldogságtól szárnyal. Te nálad ez nincs meg. Inkább önelégült vagy, hogy, de érzésed nincs mögötte. Ez pár év és vége.
5-ös, hmm??! Már miért lenne önelégült?... Mert, a boldogság mellett próbál racionálisan is gondolkozni? Az együttélés nem csak a boldogságról szól, hanem nagyon is minden oldalról végig kell nézni/vizsgálni, h pont a tartóssága/hosszú távja miatt élhető is legyen.
Az ész és szív együtt kell, h dolgozzon, itt is.
Azért nem kéne rögtön ítélkezni, mert nagyon nem mindegy, hogy valaki miért fél az összeköltözéstől!
Tegyük fel, hogy már legalább öt-hat éve egyedül él és kialakultak bizonyos szokásai. Ilyen esetben például szerintem teljesen érthető, ha valaki fél, hogy a megszokott élete fenekestül felborul. Attól még szeretheti ő nagyon a párját és lehet, hogy tényleg komolyan is gondolja az együttélést, de a változás megrémíti.
Az emberek a változástól általában félni szoktak, mert ismeretlen számukra a jövő.
Kérdező! Kompromisszumra mindig szükség van, mivel nincs két ugyanolyan ember, mindenkinek mások az igényei. Ha szeretsz valakit, teljesen természetes, hogy idomulsz hozzá és idővel egymáshoz csiszolódtok.
2014 óta 7x költöztem.
Laktam már legalja helyen is.
Jelenleg 3 éve külföldön élek és dolgozom, itt is költözünk össze. Igen, lakást bérlünk.
Nem önelégült vagyok, hanem tudom magamról, hogy kell az egyedüllét is, családi körben is. Szeretek néha elvonulni a nagyvilágtól. Illetve biztos vannak gógyiaim, amit nehezen visel a másik fél is. Pár hónapja már a párom lakásában töltöttük az időnk nagy részét, de ott megvolt, hogy a saját lakásomba eltudok vonulni, ha úgy van. Egyáltalán nem a párommal van a baj, hogy előle akarok elvonulni, szimplán ilyen vagyok.
Régóta várom, hogy összeköltözzünk stb., de ez az első komolyabb párkapcsolatom, most költözöm össze először olyannal, akit szeretek és viszont szeret, de mégsem barátnő.
Köszi a tök értelmetlen válaszokat, ha jósokat kerestem volna, hogy megítéljék meddig fog tartani a kapcsolatom, akkor olyan kérdést tettem volna fel.
Nyugi kreatív embernek tűnsz, meg fogod oldani amikor helyzet van!
5 évig koleszba éltem ahol a wc-n kívül mindig volt valaki velem, körülöttem és nekem is kellett a magányos óra, de mindig meg volt oldva!
Sok sikert életed új fejezetéhez! És ne agyald túl a dolgokat!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!