Tényleg ennyire megvetendő/elítélendő, ha egy nőt eltartanak?

Én nőként megvetendőnek tartom, abban az esetben, ha a nő lusta tanulni, dolgozni és ezért tarttatja el magát. Ha viszont azért, mert a közös gyerekeiket neveli, akkor teljesen normális dolog.

Ha nekem felajánlaná a párom, hogy eltart, akkor is dolgoznék, minimum részmunkaidőben. Egyrészt azért, mert szeretem a munkám, sokat tanultam érte, másrészt halálra unnám magam az egésznapos semmittevéstől, szép lassan az agysejtjeim is elpusztulnának, ha nem dolgoztatom őket :D Olyanná válnék, mint a luxusfeleségekből egyesek. Emellett kiszolgáltatott is lennék, szakítás után nem lenne semmi félrerakott pénzem.

Ha szar a munkád és azért akarod eltarttatni magad, akkor tanulnj ki valami mást. Eltarttatás helyett akkor inkább a tanulmányaidra kérj pénzt, bár szerintem ez is szánalmas dolog, de még mindig jobb egy fokkal :D

Nem elítélendő, de nőként mondom, hogy nem jó ötlet. Nem, nem a kisgyerekes időszakról beszélek, hanem amikor már nagyobbak (óvoda-iskola). Egyrészt ahogy itt is írták, jobb érzés nekünk is, ha van egy biztos pont, van más inger is a főzőcskén meg a csavargáson kívül. Másrészt bármennyire szeretjük egymást, a kapcsolaton belül a partnerségre és az egyenlőségre törekszünk, így szükség van arra, hogy a családi kasszához én is hozzájáruljak.

Nem kétlem, hogy sok férfit tényleg a jó szándék vezérel és nem dőlök be a férfigyűlölő femináciknak, de a mai gépesített, kevés gyerekes világban a háztartásbeliség az egyenlő tétlenséggel, az pedig nem az én kenyerem.

Ha egy férfi azt mondja a szerelmének, hogy nem szeretné ha dolgozna, akkor annak oka van, és valószínű, hogy ez egy elég negatív ok. Az más kérdés ha esetleg van több gyerek, és akkor a férjnek többet ér az, hogy otthon minden rendben van, a gyerekeket rendezi stb. de szerintem a kérdéseddel nem egy ilyen helyzetre utaltál.

Szóval ha egy férfi nem szeretné, hogy a párja dolgozzon, az szerintem a legtöbb esetben (persze lehetnek kivételek) arra irányul, hogy a nőt teljesen kiszolgáltassa magának. Elvágja a külvilágtól, az eltartás miatt jogot formáljonarra, hogy a nő csak azt tegye ami neki tetszik, a nő meg kénytelen legyen eltűrni, mert se munkája, nem tud hova menni és hasonlók. Így ragadnak be a nők egy bántalmazó kapcsolatban.

És amelyik nő rábólint egy ilyen ajánlatra, az szerintem igen, kicsit megvetendő, mert nem igaz, hogy ennyire nincs semmi célja az életben, csak otthon tengilengizni (amikor még gyerek sincs meg semmi). És valahol felelőtlen hozzáállás is, hiszen tudjuk, bármilyen nagy is a szerelem az elején, nem feltétlen örök életű egy kapcsolat. És ha véget érne mit kezd magával hirtelen, se félretett pénze, se munkája, és azt se lesz könnyű találni, ha már évekre kiesett és "lyukas" az önéletrajza.

Szóval azt gondolom, hogy normális gondolkodásu nő nem megy bele ilyenbe, és normális férfi sem ajánl ilyet fel. Mert arra megy ki az egész, hogy birtokolhassa a nőt, és az meg kénytelen legyen elviselni a lehetetlen viselkedését.

A 8-as nagyon jól leírta. Sok újat nem tudnék hozzá fűzni.

Én csak annyiban "irigylem" a helyzetüket, hogy hétköznap tudnak mosni és kiteregetni, főzni, takarítani, ügyeket intézni a csúcsforgalmon kívül...én pedig csak akkor tudok házimunkát végezni, ügyeket intézni, ha hazaérek a munkából, vagy korábban felkelek - esetleg szabadnapot veszek ki.

De nem vetem meg, vagy ítélem el. Ezt hozta az élet neki, és kész...Attól nem lesz jobb, ha sopánkodunk azon, hogy valaki egész nap otthon van és azt csinál, amit "akar". Hosszútávon beleőrülnék, ha otthon kellene lennem.

Aki pedig fröcsög, valószínű, irigyli a helyzetet...

Én nem ítélem el az ilyen nőket, csak nem tudom megérteni azt, aki semmi sem akar elérti az életben és ennyire kiszolgáltatja magát.

Tipikusan az ilyen kapcsolatokból szoktak utána a nők ide olyan kérdéseket kiírni, hogy a párjuk bántalmazza őket (meg a gyereket), de nem tudnak sehova menni, mert se munkájuk, se pénzük.

A nyugdíj kérdésre se gondolnak ilyenkor, hogy mi lesz, ha az eltartó meghal.

Csinálják, ha akarják, de számomra érthetetlen, hogy tarthatja valaki magát ilyen kevésre és hogy lehet valaki ennyire meggondolatlan.

23/N

Ez nem csak irogy nők tanácsa. Sajnos ez a valóság. Semmi nincs igyen. Közhely, de erre is igaz. Megvan a hátulütője az ilywn "otthonlétnek". Nagyon ritka, hogy nincs és csudijó minden.

Itt gyn-n is rengeteg ilyen kérdést látni, hogy megcsal, meg rosszul bánik vele, rondán beszél hozzám stb. de mot csináljak nincs hova mennem, és általában színesítik a helyzetet, hogy gyerekek is vannak. Most lehet akármit mondani, nem feltétlenül minden eltartó férfi rossz meg rossz szándék vezérel, de akkor sem jó így kiszolgáltatni magad senkinek. Az sosem árt, ha a saját lábadon is meg tudsz állni.