Van itt olyan, aki mindig lehalkítja/ eldugja a telefonját amikor a párjával van pedig tényleg semmi titka nincs?

Az én párom se mer belenyúlni a táskámba, mindig azt mondja, fél, hogy leharapja valami a kezét. :))) Hiába mondom, hogy nyugodtan.

(Amúgy nőként én se nyúlok pl. anyám táskájába, csak ha látja ő is és kifejezetten mondja, hova nyúljak. Ugyanígy a párom hátizsákjába se szeretek nyúlkálni - persze, megcsinálom, ha úgy adódik, kipakolom a szennyest, vásárolt holmit, valami, de nem szeretem. Engem így neveltek.)

Telóra meg: párom telefonja állandóan némítva van. Egyszerűen nem szereti, ha prüntyög, az én telefonom is folyton idegesíti. Engem meg mondjuk az kerget az őrületbe, hogy nem lehet elérni, mert azt se hallja meg. :)

Együtt élünk, de előtte is így volt. Akkor se értettem, most se, de ha ő így szereti... :) Csak én morgok folyton, hogy minek neki egyáltalán telefon. :D

Kedves (14:58)-as utólag: Ugyan már! Azt értem, hogy egy vad idegen ne kutakodjon a telefonodban szekrényedben táskádban na de a párod nem irigylem szinte mindenhez engedélyt kell kérnie mindha csak egy vendég lenne. Tabu? Ha én lettem volna a helyében már feltettem volna neked a kérdést, hogy miért is, ha már egyszer egy család vagytok és ha nincs előttem fizikai akadály, akkor én legalábbis simám kivenném azt, amire szükségem persze utána visszateszem van aztán le****rom hogy tabu, vagy sem. Szerintem a múltat inkább már le kéne zárnod magadban és inkább a jelennel kellene már foglalkoznod. Én magamtól is bele nyúlnék, elvégre a kezem az nincs lekötözve. Tudod kicsi drágaságom az csak egy dolog, hogy ezt akkor megmondtad neki, hogy ez és az tabu, de tudod minden szó előbb utóbb elszáll. Én legalábbis egy darabig úgy tennék, mindha beletörödtem volna, hogy ezt nem szabad, azt nem szabad aztán majd váratlanul csapok le.

(Utóválasz).

(FF)&0675/.