Esélytelen lehet hosszabb távra tervezni, ha a párom túl sokat költ az anyjára?

Szerintem nagyon sok függ attól, hogy mennyit keres anyuka és milyen elvárásai vannak.

Fiatalok vagyunk, de a párom kései gyerek, az anyukája nyugdíjas. 75 évesen dolgozik a nyugdíja mellett, hogy megtudjon élni. Az utóbbi 1-2 évben előfordul, hogy eü probléma miatt nem tud menni, akkor a mi támogatásunkra szorul és ebben az ég világon nem látok semmilyen problémát. Havi 40-50 ezer forintot jelent mindez, ha nem dolgozik.

Volt hogy elvittük külföldre magunkkal, mert még sosem volt, természetes volt, hogy mindent mi állunk, hiszen mi hívtuk, még is lehetőségeihez képest dugdosta a párom zsebébe a pénzt, amikor hazaértünk.

A múltkor mosógépre volt szüksége, felajánlottuk, hogy veszünk neki egyet, elfogadta, de legközelebb, amikor hazamentünk hozzá, a párom zsebébe dugta a teljes vételárat.

Ami számomra a legdurvább, hogy nemrég lakást vásároltunk. Egy borítékot vett elő szégyenkezve, hogy nem sok, de a mi támogatásainkból amit tudott félrerakott és ezt most szeretné odaadni nekünk, hogy kicsit könnyebb legyen. 300 ezer forintról beszélünk, de meghatott.

Szóval minden éremnek két oldala van. Lehet anyuka elfogadja, de közel sem úgy, ahogy te ezt gondolod. Amondó vagyok egyik félnek sincs joga megmondani, hogy a másik mit kezdjen a pénzével, amíg a kötelező körökre jut. Nyilván rossz érzés, de fordított helyzetben te nem éreznéd furának, hogy gyűjtesz ezerrel, míg a párod alig tud beletenni a közös megtakarításba?

Ez pont így természetes a későbbi viták elkerülése érdekében. Fiatalok vagytok még, kitudja mi lesz.