Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit csináljak, hogy könnyebben elviseljem?
Együtt élek a párommal 1hónapja, és van egy 6 éves kislánya, akit imádok és a kezdetektől elfogadott engem és én is őt. Az édesapja minden hétvégén elhozza. Most veszem azt észre magamon, hogy ez nekem sok, nagyon el van kényeztetve, ha itt van nálunk csak közöttünk akar aludni, ha lefektetjük az ágyába hisztizik míg meg nem engedjük, hogy közénk jöjjön. Nem engedi, hogy az apja közelébe legyek,tudom, hogy féltékeny de nekem ez nehéz. Mit csináljak, hogy jobban eltudjam viselni a dolgokat? És ha lesz közös babánk akkor mi lesz?
Én 21 a párom (ffi) 35
Hát ez k orból fakadóan nehéz lesz... a kislány téged inkább nővérnek/barátnőnek fog tekinteni, mert fiatal vagy. Ergo sose fog rád hallgatni úgy igazán, ki akarja harcolni a helyét az apjánál és gyanitom nem fogja elfogadni, hogy te "anyai" státuszba lépjél (vagy szimplán elfogadjon téged seniornak, akinek engedelmeskednie kell).
Itt az apja kell közbelépjen és kőkeményen fellépjen, betartassa a határokat. Ha 3 órán át hisztizik, akkor is maradjon a szobájában, ha kettesben akartok maradni, vonuljon el. Nem a te dolgod nevelni, nem is neked kéne beleszólnod, mert tőled nem fogja elfogadni.
Annyit tudsz tenni, hogy leülsz a pároddal, hogy legyenek egyértelmű szabályok felállitva a lányának, amiket be kell tartani nagyon szigorúan és hogy ezt akkor legyen szives intézni.
Szakits. Tudod kinek kell a problema fistslon???
N
Érdekes, ha szimplán idősebb pasiról szól a kérdés, akkor mindenki ugrik, hogy 14 év nem olyan sok, mindketten felnőttek.
Meg jön a másik érv, hogy kellett neki felnőtt férfi, fogadja el múlttal együtt...
Jelen esetben a kérdező nem csak bulizgatós túlkoros kamasz, hanem elfogadta a párját az előéletével, gyerekével együtt, és szeretné felnőtt módjára megoldani a helyzetet. Most meg rögtön ostoba és miért nem lép le. :D Nevetséges.
Kérdező, mindenképpen kell egy nagyon komoly beszélgetés a pároddal, ennyi idősen még lehet kezelni ezt a fajta féltékenységet a kislány részéről. Ha viszont most rá van hagyva, akkor később tényleg azon kapod magad, hogy te vagy a gonosz mostoha.
A saját szintjén már a kislánnyal is lehet beszélni, hogy attól, hogy odaköltöztél, nem változik semmi, lehettek ugyanolyan jóban, mint az elején. Ugyanígy meg lehet vele beszélni azt is, hogy a nagylányok már nem alszanak az apukájuk ágyában, stb... (Bár ez a legkevesebb, ha apás, szerintem heti egyszer belefér, az nagyobb gond, hogy "nem engedi", hogy apu közelében legyél.)
Lényeg, hogy nem az elviselést kell megtanulnod, hanem a kislánnyal kell sokat beszélgetni, hogy elfogadja az új helyzetet - elsősorban apunak, de neked is azért. Csak ne pótanyaként viselkedj, inkább egy nagy barátnőként. :) Attól még meglehet a tiszteleted előtte, és kedvelni is jobban fog, ha nem érzi azt, hogy az anyukája helyére törsz.
Az más kérdés, hogy otthon mit hall esetleg anyutól, szól-e ellened, vagy valami, még ez lehetne esetleg szempont.
Na, remek példa miért nem kellett volna nekem gyerekes pasi....
Jól gondold meg, hogy bevàllalod e ezt hosszútàvon. Rengeteg feszültséget, problémàt fog okozni a kapcsolatotokban és bizony a pàrodnak te mindig csak màsodik leszel. Az első az extől szàrmazó gyerek.
Mellesleg ha a kislàny így viselkedik, közel sem fogadott el téged. Az is lehet, hogy az anyja uszítja ellened, beszéli tele a fejét, hogy zavarjon titeket. A pasidnak kellene elkezdeni NEVELNI a gyereket, ha màr az anyjànak nem megy rendesen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!