Normális, hogy nem vágyik az összeköltözésre?

Fél a felnőtt élettől, ennyi. A hosszú tanulásnak és a jó családi háttérnek van egy ilyen mellékhatása, hogy az ember nehezen akar önállósodni. Az ilyen hátterű emberek lassabban nőnek fel, mert az embert a szenvedések érlelik. Én inkább arra tippelek, hogy ő is tipikus y generációs fiatal, mint hogy nem szeret. Plusz fiú... Én úgy vettem észre nekik nehezebben megy az elválás. A barátod "el van kényeztetve", azért az idézőjel, mert egyszerűen csak jók az életkörülményei, nem kell a zsákfaluból az alkoholista apjától menekülnie. Közhely, de a férfiak nagy átlagban tényleg később érnek, ezt is vedd számításba.

Hogy mit csinálj? Egy kicsit még várj szerintem. Mindkettőtök számára vállalható kompromisszum, hogy a diplomázásod után költözzetek össze. Ha nagyon erőlteted, akkor csak nagyobb lesz benne az ellenállás, és ha kikényszeríted belőle akkor sem leszel tőle boldogabb.

Szia, hát igazából én fiúként azt nem tudom eldönteni hogy készen állok e az összeköltözesre vagy se. Párom szeretne de én a hitel és a saját megtakarításom miatt félek belevagni..

Én is jó családi háttérrel rendelkezem de nem kényeztettek el.

Mi 3 éve vagyunk együtt, és 50km a távolság köztünk, csak hvgn látjuk egymást kis időre akkor is a munka miatt

Ne irigykedj nagyon a korán összeköltözőkre... A barátnőmnek pont ezért nem akarják megkérni a kezét, hiszen évek óta együtt élnek és minden rendben, minek akkor a házasság? Mindennek két oldala van. Te azon legyél, hogy mire eljön az idő a lelki és az anyagi feltételek is meglegyenek. Azt írod még csak most lesz munkája a barátodnak, lehet hogy nem akarja egyből elkölteni a pénzt, hanem egy kicsit tartalékolna és szeretné élvezni az új életformát. Egy kis idő múlva hozd elő újra, ha fél meg egy év múlva is csak hebeg-habog és nincsenek önálló elképzelései, akkor van okod az aggodalomra.

A barátai hol tartanak? Mert lehet, hogy neki eszébe sem jutott az összeköltözés, mert a barátai is mind otthon élnek. Én a környezetemben azt látom, hogyha egy baráti társaságban valaki elkezdi az igazi felnőtt életet, hirtelen belehúznak a többiek is. Egy idő után a fiúk is kínosan érzik magukat, hogy a legjobb barátai már házat vesznek, babát várnak, neki meg még csak barátnője van... Kicsit hosszúra nyúlt, azt akartam csak ezzel megmutatni, hogy egy ember hozzáállása mennyi mindenből fakad.

Költözz el te otthonról. Megteheted anyagilag? Mert ha otthagy, ezt be kell vállalnod egyedül is. Mert kiadhatják a szüleid a te szobádat is...

A kereseted korántsem elég a megélhetésre, gyűjtögess csak tovább. Bizonyára nem akartok minden nap parizeren élni, és le is betegedhettek, a te helyedre is felvehetnek frissebbet, szebbet...

Beleszámoltátok a rezsibe a biztosításokat is? Lakás, autó alap.

Lehet, a kedves mamma nem óhajtja, h a fiacskája egy csórón kereső (ne haragudj, de lássuk be) nőcihez költözzön, akire rámehet a spórolt pénze.

Fejezd be a sulidat, addig te is maradj "független", aki a jobb munkalehetőséget is megragadhatja, és oda költözik - akár baráttal, akár nélküle.

Mindazok mellett, hogy én is azt mondom, nem kellene ezt még erőltetni, azért igenis kellene beszélgetnetek a jövőbeni tervekről. Két év múlva már 25 leszel és ez nem az álom kor egy nő számára, amikor boldogan elkezd újratervezni. Minden kitolódik a mai világban, de saját tapasztalatból mondom, hogy most próbáljátok meg egyeztetni a jövőképet és átbeszélni, hogy mennyire egyezik kettőtök vágya, mert ha kiderül, hogy "összeférhetetlen", akkor semmi értelme ezzel 2 évet várni. Tudnotok kéne, hogy nagy vonalakban mit szeretne a másik, mire vágyik. Én pl. tudom, hogy mindketten arra vágyunk a párommal, hogy 5 éven belül tudjunk venni egy közös lakást /hitellel abszolút nem irreális álom és ha okosan veszed fel, akkor kb. annyi a törlesztő, mint a bérleti díj; jobb esetben még félre is tudtok tenni mellette, amit be tudtok forgatni előtörlesztésbe/. Mindketten arra vágyunk, hogy összeházasodjuk, elkezdjük a családalapítást. Mindezt 5 éven belül. Persze ezek idő közben felülíródnak, de nem kardinális, alap kérdésekben, inkább csak idomulunk a körülményekhez.

Amíg nem végzel, tűzzétek ki célul, hogy minden filléreteket félreteszitek azért, hogy közös lakásotok lehessen.