Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit gondoltok a "nyitott tenyér" kapcsolatokról?
A nyitott tenyér kapcsolat alatt én(!) azt értem, amikor megadjátok egymásnak a szükséges szabadságot. Nem időben, hanem lehetőségben, hogy tulajdonképpen megvan a lehetősége, hogy bármit csináljon, amit csak akar. Nem akarod Őt uralni, nem van féltékeny, nincsenek alá-felé rendeltségi viszonyok, nincs manipuláció, nincsenek játszmák. Kölcsönös bizalom van, őszinteség és tisztelet. Ha befigyel a harmadik, akkor megbeszélitek hogyan tovább, ezáltal erősödik a kapcsolat, vagy szétmegy. Nincsenek susmusolások, sőt alapvetően folyamatos erős kommunikáció van közöttetek ezzel lehetőleg megelőzve azt, hogy a kapcsolat meggyengüljön. Tiszta, nyílt kártyákkal játszol. Elfogadod a másikat olyannak amilyen, és nem akarod megváltoztatni, ennek ellenére együtt és külön külön is fejlődtök.
Nekem körülbelül ezt jeleni. El tudsz képzelni egy ilyen kapcsolatot? Ha éltél ilyenben milyen tapasztalatot szereztél és miért lett vége? Érdekelnének a pozitív és negatív vélemények.
Én azt gondolom, hogy az ilyen jellegű kapcsolat nem való mindenkinek, bár alapvetően ez lenne az egészséges út, nem?
Vannak ilyen kapcsolatok, de szerintem ezt csak olyan kapcsolatban lehet kialakítani ahol már lazulnak az érzelmek.
Még akkor sem biztos.
Ok, félrelépek, titokban, de ha megtudnám,hogy a párom is félrelép...hát mit mondjak?Szemét módon azt már nem tudnám tolerálni, legalábbis nagy nyomot hagyna bennem az biztos.
Nem tudom ezt elképzelni,hogy este leülünk és átbeszéljük kinek milyen volt a napja - egy másikkal...a szerelmi fészekben.
Még egy esetben lehetséges talán: ha csak a gyerek tartja össze a házasságot/kapcsolatot, és már nincsenek érzelmek egymás iránt.
Mert ha érzelem van egy kapcsolatban az birtoklási vággyal is jár, és ez szerintem természetes.
1# Az ilyen jellegű kapcsolat nem arról szól, hogy fűvel fával együtt lehetsz.. persze elvileg megteheted, bármikor, de pont az a lényeg, hogy tudatilag érezd nem vagy korlátok közé szorítva, és ez önmagában a boldogságod egyik alapja.
Azt mondják vannak olyan emberek, akiknek ha biztosítva van az ilyen jellegű szabadság, akkor pont az ellenkezője történik, nem akar elrepülni. Ennek ellentéte amit inkább sokan csinálnak, az amikor megfojtod a másikat és féltékenykedsz... az ilyen kapcsolatokban nagyobb eséllyel figyel kifele a párod, ha nincs biztosítva a szabadsága.
Nyilván az, hogy aztán félre lép-e az már inkább erkölcsi kérdés.
Nekem ilyen kapcsolatom van a barátommal, bár az nem tiszta a leírásodból, hogy a "harmadik" alatt mit értesz. Megcsalást, vagy csak hirtelen fellángolást?
Azt megbeszéltük, hogy ha bármelyikünk olyan szinten másra vágyik, hogy a tettek mezejére lépne, akkor inkább szakítunk, nem csaljuk meg egymást, se titokban, se nyíltan.
De azt meg lehet beszélni, hogy "mostanság nem igazán fordítottunk időt egymásra, kicsit elszürkült a kapcsolat, és úgy érzem kezdi megmozgatni a fantáziámat valaki új, találjunk ki valamit!", ebben nincs semmi, tudjuk, hogy akkor jobban oda kell figyelni egymásra, több programot szervezni, stb, fellendítjük a dolgokat, és minden mehet tovább.
Szerintem konkrétan semmi értelme olyan kapcsolatnak, ahol nem működik a totális őszinteség mindkét fél részéről. Hosszú távon 99,9%-ban ez az oka a szakításnak/válásnak, hogy képtelenek normálisan kommunikálni, vagy mire sikerül, addigra késő.
Alapvetően csak ilyen kapcsolatot tudnék elképzelni, hogy semmi játszmázás, teljes őszinteség, és szabadság, de a teljesen free szexuális élet azért szerintem nem működne.
Egyrészt mert senki nem szeret bizonytalanságban élni, hogy bármikor beleszerethet a párja egy harmadikba, mert ez mindig benne van, még akkor is, ha előre elhatározzák, hogy csak szex.
Másrészt meg a kettőnk szexuális életére is lehet rossz hatással, pl. tegyük fel a csajom épp nagyon rám van izgulva, vár otthon, de én kilőttem az összes tárat délután a titkárnőre a munkahelyen, hát nem hiszem, hogy őszinte lenne a mosolya, mikor hazaérve közlöm, hogy bocs de nekem már nincs erre energiám, mert 3x megraktam a bögyös katit a munkahelyen.
De ugyanez fordítva is, tegyük fel hogy én várom otthon totál kanosan a barátnőmet, ő meg épp szétkúratta magát délután azzal a jóképű managerrel, és már nincs kedve. Hát nem örülnék neki én se.
Alapvetően ilyen kapcsolatban vagyok, de azért ennél jóval árnyaltabb a kép. Az addig rendben van, hogy teret engedünk egymásnak, a bizalom dominál a kapcsolatban. De voltak már olyan helyzetek, amikor a nagy teret engedés már az egymással töltött idő rovására ment... például amikor a párom nagyon szorgalmazta, hogy menjünk el együtt valahová, de nekem abban az időszakban nem volt lehetőségem, és ő elment nélkülem, az nekem nagyon rosszul esett. Nem korlátoztam, de attól még igenis fájdalmas volt.
Amikor pedig képbe kerül egy harmadik... igen, volt már ilyen, hogy valaki megbirizgálta a fantáziámat. Nem akartam továbblépni az illetővel egyáltalán és nem is beszéltem róla a páromnak - lemeccseltem magamban pár hét alatt. Mert fordított esetben én sem szeretném tudni. Egy hosszú kapcsolatban bizony lehetnek ilyen időszakok, mikor az egyik félnek a fantáziájába befészkelődik valaki, és hiába nem akarjuk birtokolni egymást, attól az még nagyon, de nagyon rosszul tud esni.
Szóval összességében: jónak tartom, hogy nyílt lapokkal játszunk, hogy teret engedünk egymásnak, de attól még figyelembe kell venni azt is, hogy emberből vagyunk, vannak érzéseink, megbántódhatunk, apróságokkal fájdalmat tudunk okozni a másiknak. Pengevékony a határ egy kapcsolatban az egyéni érdekek érvényesülése és a másik fél igényeire és érzéseire való tekintettel levés között. Nem is mindig lehet jól belőni. Szóval nekem az a tapasztalatom, hogy bár szép az elmélet, a gyakorlatban azért célszerű minden egyes ponton mérlegelni, hogy ne bántsuk meg egymást.
8-as, azt írod,hogy ilyen kapcsolatban vagy. Viszont ahogy olvastam a bejegyzésedet számomra egyáltalán nem ez derült ki.
Tetszett már Neked valaki - nem mondtad el, lerendezted magadban...
A férjed elment Nélküled- Neked ez rosszul esett...
Az,hogy meg lehet beszélni mindent szerintem természetes, de ez még nem azt takarja amiről a kérdező beszél.
Nekem is volt már olyan,hogy valaki nagyon bejött, elmondtam a páromnak (bár mi nem élünk együtt, de 10 éves a kapcsolatunk). Megbeszéltük, értékelte ezt, de én sem léptem tovább. De hát ez még nem nyitott tenyér kapcsolat!
Inkább alapja egy jól működő kapcsolatnak.
Én amiről a kérdező ír simán nyitott kapcsolatnak mondanám: tehát valahol szabadságot adunk egymásnak a szerelemben és emellett együtt éljük a mindennapjainkat, tolerálva mindezt.
A nyitott kapcsolat számomra azt jelenti, hogy megegyeztetek, bármikor bárki mással is lefeküdhetsz, tehát ez tolerálva vagy elfogadva van. Hogy aztán még van-e ebben szerelem vagy sem az egy másik kérdés nyilván.
A nyitott tenyér kapcsolatban szerintem a felek alapvetően egymás felé vannak fordulva, lehet gyermek, család, és nem igazán van elfogadva, hogyha félrelépés van. Alapvetően tiszta a kapcsolat és őszinte, elmondják egymásnak mi zajlik bennük és együtt keresnek megoldást, ha esetleg befigyel egy harmadik. Olyan embereknek van erre szüksége, akinek kell a tudat, hogy bármit megtehetnek, de pont ez a nyitottság (bizalom adás) ad erőt, hogy ne történjen semmi.
Ezek az én definícióim, nem biztos, hogy helyesek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!