Szerethet az a férfi igazán aki így gondolkozik?

A 6-os véleményét osztom azzal a kiegészítéssel, hogy ez a legfőbb probléma manapság a kapcsolatokban hogy mindenki csak magára gondol; ÉN pénzem-Te pénzed, ÉN lakásom-TE lakásod és sorolhatnám. Ha összeköltözöm vkivel akkor MI vagyunk ( legalábbis nekem!), és ha csak nem csap át végletekbe, akkor nem agyalok főleg 15-20e forinton. A Kérdező új párja tudta milyen kapcsolatba száll bele, h van gyerek, kicentizni a rezsijét sztem nonszensz. Ráadásul albit se kell fizetnie hiszen együtt laknak tehát spórol.

Messze nem arról van szó hogy a Kerdezo ul a hatsojan es eltartatja magát.

Az én páromnak ilyen meg se fordulna a fejében, sokszor ő segít ki minket mert nem kapok egy fillér gyt-t se; ráadásul a páromnak kevesebb a loveja mint nekem. MI vagyunk, nem Ő meg én...a célok közösek és mi biztosan együtt maradunk.

Ha a "párod" pénzt ad neked, hogy te fizetni tudd a lakáshiteled, egy esetleges szakítás esetén igényt tarthat a lakásod tulajdonjogának bizonyos százalékára, ezt azért jó, ha tudod. Jelenleg ő is fizeti a te hiteled. Hogy te nem kérsz töle albérleti díjat, az a te dolgod, egy kapcsolatban ez nem is lenne etikus, de hogy így te kerülsz a gyerekeddel szarabb helyzetbe, az egyszer szent.

A gyereknek egyébként nincs apja? Nem fizet gyerektartást? Gondolom terveztétek és vártátok a gyereket - apuka nem gondoskodik fele-fele arányban róla?

A szavaidból egyébként én azt szűrtem le, hogy te szívesen lennél aranyásó eltartott, csak ez neked eddig nem jött össze. Mondjuk az eltartott lánykáknsk nem szokott gyerekük lenni, fiatalok és bombanők.

Kapsz fizetést, a gyerek után gyerektartást + családi pótlékot, ezen felül a pasid kifizeti a rezsitek ráeső 1/3-át.

Ennyi pénzből egy felnőtt nő hogy nem tud kijönni? Más is maradt már egyedül a gyerekével, mégsem azt látja az anyagi problémái egyedüli megoldásának, hogy pénzért eladja egy férfinak magát.... Az ilyen nőket szerintem te is tudod, hogy minek nevezik.

Nekem az jön le ebből, hogy ez egy rossz kapcsolat. Te egyik kapcsolatból ugrottál bele egy másikba, mert valószínűleg kapcsolatfüggő vagy. Tény, hogy ketten könnyebb, mint egyedül, de nem minden áron. A párod ott lakik nálad, de nem úgy éltek, mint egy család. Ez a centizgetés nem egy jó dolog. Nem lesz ennek jó vége.

Neked elsősorban meg kéne próbálnod egyedül a lábadra állni, jobban fizető munkát találni, hogy ne a férfiakra kelljen támaszkodnod.

A párod nem köteles ebben segíteni. Egy szép gesztus ha besegít és hálásnak kell lenned érte. De az, hogy te inkább csak kevesled, ne haragudj, de elég erkölcstelen.

És ha nem lenne barátod, akkor mit tennél? Nézd, tudom, hogy vannak nehéz helyzetek és talpra állni is nehéz, de nem várhatod el hogy mások húzzanak ki belőle.

A barátod már így is segít neked, én a helyedben nem rajta gondolkoznék, hanem magamon. Mert ha nem tudod ezt értékelni, és még cserébe kétségbe is vonod, akkor bocsáss meg, de nem érdemled meg.

Attól még szerethet téged a pasid, hogy nem akarja kifizetni a te lakáshiteled, és eltartani a te gyereked....

A lakáshitelt meg a gyereket is nélküle hoztad össze, ergo, neked a kötelességed megoldani a velük járó költségeket, nem az övé.