Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Jogos lenne megkérnem, hogy dobja ki az exeitől kapott plüssöket?
Oké, értem én hogy a múltja része meg satöbbi, de kicsit zavar, hogy egy szobában leszek én és az exeitől kapott cuccok (nyilván nem kirakatban, a szekrény mélyére elsuvasztva, de akkor is). Azt még csak-csak elfogadom, hogy néhanapján beszélnek pár szót (bár ennek sem örülök), de kicsit frusztrál, hogy ott őrizgeti az ilyen-olyan alkalmakra kapott kis ajándékait.
Nekem ez csak azért ilyen kardinális kérdés, mert számomra az exek tényleg a múlt, mélyen el vannak temetve, nem őrizgetek semmit tőlük, nem beszélek velük, nem gondolok rájuk. Ebből kiindulva akkor már jön az a következtetés, hogy ha nem hajlandó kidobni a kis ajándék plüssöket, díszpárnákat, tudomisénmiket, akkor neki még van érzelmi kötődése hozzájuk.
Két éve vagyunk együtt, most költözünk össze.
Én mindent megtartottam amit az exemtől kaptam csak a közös kinyomtatott fotókat dobtam ki, de ilyenek mint pl a plüssállat, játék, könyv stb. nem mert szeretem ezeket a fajta dolgokat. Semmi kötődésem nincs hozzájuk az exem miatt egyszerűen szeretem ezeket a dolgokat és aranyosak... Szerintem a te párod is kb így van ezzel.
20L
Nekem is itt vannak a szobámban a plüssök, meg könyvek és egyéb tárgyak is, amiket extől kaptam. Nyilván a közös szívecskés kép nincs kint, de azt sem dobtam ki, hanem eltettem egy dobozba. Az is a múltam, voltak szép dolgok abban a kapcsolatban is, békével gondolok vissza rá.
A mostani párom sem szólt ezek miatt, szóval szerintem túlzás lenne mindent kidobásra ítélni...
Logikádat követve mondok más példát.
Van egy plüssöm, amit az apámtól kaptam, gyerekként. 26 múltam, de a plüss a mai napig az ágyam sarkában csücsül - lehet gyerekesnek nevezni. :)
Apám egy ro.hadék, évek óta egy szót sem beszéltem vele.
A plüss viszont egy kedves gyermekkori emlék.
Akkor most a szemét apám miatt attól is meg kéne szabaduljak a logikád szerint.
Ugye, hogy butaság?
Exek esetében miért lenne más? A tárgy az nem az érzelmek szimbóluma, hanem egy emléké. Semmi több. Akkor sem lenne az, ha szem előtt lenne.
(Nekem pl a mai napig megvan az első rózsa, amit az exemtől kaptam - az volt az első alkalom, hogy valaki szerelemből vett nekem virágot. Akkor lepréseltem, azóta is emlék. Ugyanígy a mostani páromtól kapott is ki van szárítva, megfér a kettő egymás mellett.)
Akkor a te logikád szerint dobjam ki a tabletem, három könyvemet meg a pénztárcámat, csak mert extől kaptam.
Hát, bocs, nem!
Én fénysebességgel raknálak ki, ha azt követelnéd, hogy semmisítsem meg ezeket - a múltammal együtt.
Én is csatlakozom az előttem szólókhoz. Én imádom a plüssöket és javarészt a barátomtól kaptam őket, ha bárki megpróbálna megszabadítani tőlük, azzal szóba sem állnék többet.
Amúgy durva példa, de mivan ha kiskutyát kapott az exétől? Az is rá emlékeztetheti... Dobja ki őt is?
Ha érez valamit az ex iránt akkor a tárgy nem számít hogy ott van, akkor is megmarad ha kidobja. Ha meg nem érez semmit (értsd: szerelmes stb) csak azért van ott mert emlék, szereti a plüsst, akkor tök mindegy.
Ha pedig a szekrény mélyen van, akkor főleg. Honnan tudod hogy kitől van? Én nem is akarnám tudni hogy kitől van, az övé, az ő emléke, nincs jogom elvenni.
(Off: érdekes, hogy sokan lánynak képzelik el a kérdezőt, én valahogy rögtön fiúra gondoltam)
Kedvesemnek és nekem is van egy csomó tárgyunk az exeinktől, van amiket használunk is, van amiket csak tárolunk, de pl van egy szupercuki plüss, amit a leendő gyermekünknek szán. :D hogy miért? Mert azok csak tárgyak. :D
Egyébként, ha ezek az exek nem lettek volna az utunk is másfele vezetett volna, más emberek lennénk és lehet sose találkoztunk volna... A múltunk a személyiségünk része.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!