Nagyon nehezen bírom elviselni a barátom rendetlenségét és hanyagságát, erre rá mehet a kapcsolatunk, vagy tehetek valamit még?

En ilyen rendetlen vagyok. No letemre. En inkabb dolgozok, mint rendetrakjak. Az elettarsam ugyanezt gondolja, mint Te. Mostanaban elkezdtunk rendetrakni. O jobbnak latja ugy a lakast. En nem. :D

Mindenkepp mondd el neki ezeket. Dicserd meg, ha rendet tesz.

N

Vagy megszoksz, vagy megszöksz.

De ha emiatt felmerül a fejedben a szakítás, akkor te nem is szereted igazán ezt az embert.

Ha 2 év alatt semmit sem változott, főleg rád való tekintettel, akkor már nem is fog. Akarsz így élni a következő 20 évben is?

Párom nekem is ilyen volt. Nem mindenben, de sok dologban változott az évek alatt. Előtte, nagyon sokszor, nagyon durván össze vesztünk. Sokszor megkaptam emiatt, hogy nevetséges vagyok, amiért ilyen-olyan apróságokért szólok és ahogyan szólok.

-Soha nem oda tette vissza a dolgokat, ahonnan elvette. Aztán vagy emlékezett jol van, vagy nem.

-Folyton szétszórta a kávét és a cukrot.

-Kész özönvizet hagyott maga után mosogatásnál.

-Szanaszét hagyta a kávés poharakat.

-Hol itt, hol ott volt a cipője. Pedig van szekrény a cipőknek, hogy ne lopja el a fél párt a kutya. Aztán, ha ellopja, nem találja.

-A ruháit ott hajítja el, ahol épp levette.

-"Majd elmosogatok." Ez a kedvencem. Mindig én mostam el. Addigra persze bele száradt, mert be sem áztatta.

És még sok más.

Egyenkén ilyen apróságokért szólni idegesítő és dedós dolog is. Na de folyton ezeket pakolni, takarítani még idegesítőbb.

Ha bírod idegekkel, akkor folyamatosan mondd neki. Párom 80%-ban hozzá szokott, változott. Főleg mert tudasosítottam benne, hogy amit szétbarmolt, össze koszolt, azzal mennyit melóztam. Tisztelje már a munkámat. Ha meg a "majd" volt a válasz, akkor fölvázoltam neki, hogy addigra rászárad a tányérta pl a kosz, nekem kell elmosni, akkor már nehezebb lesz és hogy picit bűntudatot keltsek, ezen magyarázat közben el is mosogattam, hogy lássa, hamar megvan ez.

Dedós, gyerekes dolog és idegtépő is. De vagy ez, vagy tűröd, vagy csinálod helyette, vagy elválnak útjaitok.

Nem fog megváltozni. Vannak rendetlen emberek, meg rendszeretők, ez nem azon múlik, hogy szeret-e. Én nő létemre rendetlen vagyok, a párom is az. A lakás nagy részében ezért általában kupi van. Én nem dobom le a zoknimat a földre, de a párom igen. Engem nem zavar, van, hogy ott van két napig, aztán a mosáskor felszedem és megy a mosógépbe. Én meg a könyveimet hagyom elöl az asztalom, aztán ha ebédelünk, átteszem a kanapéra aztán vissza. Csak akkor pakolom el, ha már nagyon nincs hely. Csak akkor szoktam egészében rendet rakni, ha vendég jön.

Ilyenek vagyunk, ez nem fog változni. A rendszerető embert idegesíti a rendetlenség, de hidd el, a rendetlen embernek meg ugyanolyan stressz az, ha mindig mindent pakolászni kell. Nem tud lazítani. Az ember azért érzi jól magát az otthonában, mert ott úgy élhet, ahogy neki jólesik. Ha folyton erőszakot vesz magán, előbb-utóbb elege lesz.

Szerintem nektek jobb lenne, ha szétmennétek. Ez nem fog működni hosszútávon.

Tuti nem fog működni hosszú távon, jobb ha minél előbb elválnak útjaitok szerintem.

Nekem az exfeleségem ilyen trehány, bírtam jó pár évig mellette, megcsináltam én a házimunka nagy részét, mindig rendet raktam utánna...stb. De egy jópár év után betelt a pohár. Kompromisszumokra nem volt képes, hiába volt tudatában hogy nem jó amit csinál, vagyis inkább amit nem csinál...megváltozni nem tudott! Úgy ahogy én sem, én szeretem a rendet a tisztaságot, a rendszerezettséget, próbáltam leszarni a kupit, nem ment és én elváltam...

Minél előbb megléped, annál kevesebb időt pazarolsz olyan emberre akivel sosem leszel igazán boldog, mert ez is fontos ám egy kapcsolatban.

Ha ő nem változtat, és te nem óhajtasz beállni cselédnek aki a házimunkán felül még a pasija után is pakol, akkor igen. Rá fog menni a kapcsolatotok. Nincs ebben semmi meglepő egyébként.

Ezért fontos, hogy a párok együtt éljenek, mielőtt esküvőre, gyerekvállalásra kerülne a sor. Ilyenkor lehet igazán megismerni a másikat.

Úgy tűnik az anyját tiszteli, téged viszont egyáltalán nem. Konkrétan leszarja amit te otthon csinálsz. És attól függetlenül, hogy a házimunkáért nem jár pénz, igenis munka. Szerintem jobban járnál, ha nem vele lennél. De természetesen ez a te döntésed.