Rossz okbol akarok magamnak feleseget? 30/F

Jól gondolkozol, kérdező.

Senki nem akar egyedül, magányosan megöregedni és megdögleni. Ezzel pont ugyanígy van a többi válaszoló is, csak ők még fiatalok és vagy nem mondják ki de tudják, vagy fingjuk sincs a dologról.

Nézzetek már meg magatoknak 60-70-80 éves embereket akik egyedül vannak, vagy akik még az élő házastársukkal vannak együtt.

A szerelem egy kémiai reakció, ami az élőlényeket szaporodásra ösztönzi. Ez a folyamat néhány év alatt véget ér.

De nagyon remélem, hogy nem én vagyok az első, akitől ezeket az infókat hallod.

[link]

De ezen kívül még másik 500 ezer oldalon érhetőek el infók a témával kapcsolatban.

Egy igazán jó házasságban a szerelem nem ér véget, csak átalakul egy csendesebb, gyöngédebb, szelídebb, de tartós érzéssé, amely sokkal erősebb, mint az a néhány éves mámor és rózsaszín köd.

Ha ez megvan, akkor idős korban is megmarad.

Ha nincs meg, és a kezdet mámora után nem marad semmi, akkor jön - jobb esetben - a válás, rosszabban az örökös marakodás és elégedetlenség.

Persze ezt előre úgysem lehet tudni. A házasság, mint az élet sok más dolga is, egy "lutri".

Hatos válaszoló, tetszik a megfogalmazásod, főleg az utolsó mondat.

Kérdező, igazából én megértem, miről beszélsz, én is ezt kerestem, hogy valaki boldoggá tegyen, talán megtaláltam, talán nem, még nem tudom, most minden esetre boldog vagyok vele. Persze én is annyi szeretetet adok páromnak, amennyit csak tudok, ez még nem zárja ki. de minden emberben van egy kis önzés, még ha nem is vallja be magának. Hiszen ha belegondoltok, bármennyire is szerettek valakit, ha az nem szeret viszont és ezért folyton boldogtalan vagy mellette, akkor nem vetsz véget a kapcsolatnak? Tűröd a szeretetlenséget és ugyanolyan odaadással vagy iránta? sztem nem. vagyis akkor nem azért vagy vele, mert azt akarod, hogy szeressen valaki?

Rossz.

Ha már "okból" keresel feleséget, az régen rossz.