Fiatal párok ti hol laktok együtt és mi a véleményetek az én történetemről?

"a kajába szálljon be nagyobb arányba ha többet fogyaszt"

Jah, esetleg be lehetne vezetni egy szorzót is, hogy aki fél kiló kenyeret eszik annak kevesebbet kell fizetni, mint aki sajtot is eszik hozzá... A tisztálkodási szereknél meg gondolom a lány fizessen többet, mert több sampont használ.

Ne legyetek már nevetségesek, jó, hogy nem vegyenek egy mérleget, és mérjék ki, hogy ki mennyit evett, és mennyi szappant használt. Esetleg külön zárható hűtő?

A költségeket el kell felezni, vagy ha valamelyik fél szignifikánsan jobban keres, akkor esetleg ott egy kicsit besegíthet a másiknak, de ezek a ki fizessen tobbet dolgok gyorsan újabb undorító vitákhoz vezetnek, majd télen az egyik közli, hogy neki elég 21 fok, a másik 23-at akar, akkor a gázszámla hogy oszoljon meg...

Egy hapsi lakásában csak az van ami feltétlen szükséges :D Főleg hogy 25. A TV és a gép a létszükséglet ne várj vasalót és egyebeket :D

Azért az nem mindegy hogy mennyit eszik és milyen szokásai vannak. Lehet te elvagy a vízen és egyszerű kajákon de a hapsi meg pl csak üdítőpárti és igényli a napi főztöt, érzed.Amíg nem voltunk közös kasszán(pár hónapig csak az elején)a férjemmel addig ha ő pl már nem akarta azt enni ami volt,belefogott a fehérjedús étkezésbe akkor nem is hagyta hogy beszálljak a többletbe mert tudta hogy én jóval kevesebbet költök kajára, nem ugyanannyit fogyasztunk. Később lett közös kassza, akkor persze már minden más lett. Ha a kérdező nem akar vele közösre kerül hát akkor mindenki a magához mért arányt fizeti.ENNYI.

én nem kértem bérleti díjat, se bútorokat, gépeket a páromtól a lakásomba. nem éreztem volna fair-nek, hogy ennyi kiadást sózok a nyakába olyanokért, ami ráadásul nekem kell, nálam lesz. nem lenne jogos. na meg nem is vettem volna úgy lakást, hogy nem tudom lakhatóvá, használhatóvá tenni.

viszont a rezsi felét, kaja felét természetes, hogy ő fizeti. ha nekem több pénzem van, akkor besegíthetek neki, cserébe kicsit többet takarít mint én...

az én barátom is sokkal többet eszik mint én, de valahogy nem voltam még annyira sz arrágó, hogy azon gondolkozzak hogy többet fizessen kajába. :D

szerintem csak a sértettség beszél belőled, amikor azt mondod nem akarod hogy azt használja ami a tiéd. mert egyszerűen már mindent természetesnek vesz, hogy te előteremted neki. szóval valamennyire megértem ezt. de ha már veszekedtetek is emiatt, és még mindig nem érzi gáznak a fiú, akkor nem tudom mit lehetne tenni... ha egyszerűen ennyi esze nincs. ülj le vele még egyszer nyugodtan megbeszélni, ha nem juttok közös nevezőre, akkor meg szakíthattok és kész.

Én a fél karomat odaadnám a barátomnak gondolkodás nélkül ha kérné, tehát számomra kicsit furcsa az a hozzáállás, hogy nem akarod hogy használja a cuccaidat. Persze megértem ha nem akarod hogy kihasználjon, de akkor meg minek vagytok együtt, ha ő ingyenélősködik te pedig nem akarod hogy a te tulajdonodban éljen? Nem hangzik szerelemre épülő, boldog párkapcsolatnak. :D

Beszéljétek meg, ha pedig nem tudjátok higgadtan és továbbra is problémát jelent, akkor intsetek búcsút, hátha találsz valakit akivel együtt tudsz és akarsz élni.

Mi most fogunk összeköltözni, ha végre meglesz a felújítás. Az "én" lakásomba (bérelt, de az én munkahelyemnek köszönhető, és az én nevemen lesz - tehát, ha bármi rosszul sül el, az "enyém" marad), és így nekem a bőr sülne le az arcomról, ha bármit kérnem kellene a páromtól. Nyilván lesz olyan dolog, amibe be fog szállni anyagilag, de a bútorokat, egyéb tartós használati tárgyakat 90%-ban igyekszem én venni, és a felújítás nagy részét is én fizetem, pontosan azért, mert tudom, hogy hosszú távon nekem lesz hasznom belőle.

Illetve nálunk tervben van az is, hogy a nagyobb kiadásokat (oké, nem egy vasalót, de mondjuk egy tévét, ágyat...) szeretném összeírni, szintén azért, hogyha egyszer úgy alakul, könnyebben le tudjuk rendezni, hogy mi a "tiéd" és az "enyém".

Ilyen formán tehát én nem tudom megérteni azt az elvet, amit te képviselsz - igen, valóban egy kicsit önzőségnek tűnik. Ne használja azt, ami a tiéd, annak akarva-akaratlanul az lesz a vége, hogy minden összezördülésnél az orra alá lesz dörgölve, hogy csak "beleült a jóba", és ez nem tesz jót a kapcsolatnak hosszú távon.

Én a helyedben komolyan leülnék vele beszélgetni. Nem feltétlenül a tied-enyém témakörről, hanem arról, hogy mi fog változni, ha ketten lesztek. Nem csak a plusz egy gépnek kell hely, hanem például el lehet mondani azt is, hogy mondjuk a több használat miatt jól jönne az új vasaló, mikró, akármi... És kérdezz rá, hogy ezt hogy gondoljátok megoldani. Felesben, vagy egyikőtök veszi, de akkor az az "övé" akkor is, ha egyszer szétmentek...

Ugyanígy megbeszélés tárgyát képzi, hogy a továbbiakban hogyan fogjátok fedezni a költségeiteket. Teljesen jogos kérés, hogy szálljon bele a rezsibe, fogyasztásba, de ez nem megy anélkül, hogy az elejétől a végéig átrágnátok. Írjatok egy listát, kinek mennyi a saját kiadása (telefon, számítógép, hitel, ha van), és hogy ezek után mennyi pénzetek marad külön-külön. Aztán jöhet az, hogy mennyi a rezsi tételesen, és a fent leírt saját pénz tekintetében ezt hogy osszátok fel (felezni, vagy egyikőtök többet fizet, vagy valaki fizeti az egyik csekket, valaki meg a másikat...). Ezután még mindig lesz maradék pénze kettőtöknek, és akkor jöhet szintén tételesen, hogy ki mennyit szokott költeni kajára, illetve az egyéb háztartási dolgokra (illatszerek, mosószer, stb.) Itt már ki fog derülni, hogy kinek mennyi a havi költségvetése egyedül - mivel ő is albérletben lakik, tudnia kell ezeket -, és ez alapján ezt is fel lehet osztani, vagy megállapodni abban, hogy maradtok a külön kasszán. Utóbbi esetben viszont nagyon fontos megegyezni a bevásárlások és egyebek arányában, amit közösen fogyasztotok.

Az alapkoncepció nálunk is ugyanez, csak mi mindketten szülőktől jöttünk a közös lakásba, de az az én nevemen van. Én tuti lapátra tettem volna a párom, ha azt látnám, hogy csak be akarja tenni a seggét a "jóba", és semmi áldozatot nem hozna. De ő igenis csinálja a házimunkát, hozott ide használati tárgyakat nemcsak magának... és dolgozik is.

sztem ideje lenne egy elbeszélgetésnek, hogy mit várnál el azért cserébe, hogy odaköltözhessen. Most az a te döntésed, hogy mi lesz ennek a kimenetele, de sztem rá kell ébreszteni, hogy neki is tennie kellene az együttélésetekért.

Nos én azt gondolom beszélj vele és vess véget ennek a kapcsolatnak. Szerintem nem vagy önző. Jogos a félelmed. Én a helyedben nem engedném oda.

Rossz albiban lakott inkább nálad volt. Melója sem volt eddig. Cuccai nincsenek. Neked megvan mindened. Lakás bútorozva stb. Nálad volt sokat de kajába sem szállt be. Elgondolkodtató hogy mi lesz ha oda engeded.

Hogy fogod kitenni ha nem működik.

Mi lesz ha többet használ mindenből mint te de pènzt nem fog adni. ? Mi van ha nem vigyáz a lakásra úgy ahogy te ?? Sok itt a kérdés. Ha igazán szeretnéd és bíznál benne nem kérdeztél volna itt és nem lennének kétségeid. Jól gondold át.