Régen miért fogadták el a nők hogy több generáció együtt lakott?

ez volt a szokás

most meg mindneki megy amerre épp jobb melót talál, senki nem akar öregekkel élni (vagy a fiatalokkal)

régen ott volt a nagy föld és mindenki ott dolgozott

Más világ van. Sokan egyébként azért cuccolnak el otthonról akár egyedül albérletbe, ahol aztán kb nyomorognak, hogy menőzzenek, miszerint hűű de önállóak és egyedül élnek külön a szülőktől. Ismerek olyat aki háromszor is megpróbálta, majd szépen visszakönyörögte magát anyukáékhoz, mert nem bírta anyagilag a mai albérletárakat. Társbérletet is próbált, ott meg meglopta az egyik lakótársa. Egyszer az egyik pasival is összeköltözött, ő otthagyta, így szintén ment vissza a szüleihez lakni.

Egy légtérbe olyat, ahol közös helyiségek vannak házon-lakáson belül, olyanba én sem költöztem volna. Rokonom úgy lakik a nagymamájánál, hogy ott lakik még a férje, és a rokonom gyereke. Egy nappalis, 2 félszobás lakásban. Na ezt nem vállaltam volna be semmi pénzért.

Mi vidéken nagy 2G kertes házban élünk, mi a férjemmel a kert felöli oldalon, a ház másik részében anyu és az idősebb testvérem aki egyedülálló.

A ház belűlről le van választva, nincs átjárkálás egymáshoz, külön bejárat van, magánszféránk megvan, külön háztartást vezetünk, magunknak vesszük a kaját természetesen, eltartjuk magunkat. A rezsit felesben fizetjük. Nekik könnyebb anyagilag és nekünk is. Olyan kb mintha a szomszédaink lennének, és ennyi. Az ég világon semmi probléma nincs és nem is volt soha. Szinte csak hétvégén futunk össze, de volt már olyan is, hogy 2 hétig teljesen elkerültük egymást, egyszerűen nem úgy jött ki a lépés, hogy összefussunk.

Különköltözés is lesz majd valamikor, ha lesz elég megtakarításunk. Hitelbe nem fogjuk verni magukat. Nem kergetnek vasvillával. Addig is a ház nem lesz kihasználatlan.

Ha elmentünk volna lakást bérelni, azt a 80 ezer ft-ot amit így megspórolunk havonta évek óta, kidobtuk volna az ablakon albérlet címén. Nem jártunk volna jobban.