A baratomhoz koltoztem akivel eggyutt lakik a mamaja es elegge zavar h sokszor o mossa ki a szennyesem. Nem ertem miert csinalja?

Azért van szád, hogy beszélj vele, ba­szki. Teljesen korrekt, kulturált, normális módon meg lehet mondani 30 másodperc alatt a mamának, hogy te szeretnél mosni, köszönöd az eddigi segítségét, de ne csinálja.

Ha te túl gréta vagy ahhoz, hogy megmondd neki, akkor a barátod megmondja.

Valahogy én sem tudnék felhőtlenül örülni annak, ha az anyósom kimosná a ruháimat, maximum azt tudom elképzelni, hogy szól, "Zsuzsikám, holnap fehéreket mosok, ha van neked is, tedd ki, kimosom a többivel együtt"

Egyébként meg szerencsés vagy, hogy csak a fürdőszobában lévőket mosta ki, hallottam már olyan esetről is, hogy a mama bement a fiatalok szobájába a távollétükben, és a szekrényből is kiszedte azt, amiről ő úgy gondolta, hogy ki kell mosni. Sajnos, az idősek sokszor nem képesek a fiatalokhoz, a gyerekükhöz, és az ő társaikhoz úgy viszonyulni, mint önálló, felnőtt emberekhez. Próbálj meg beszélgetni vele, hátha...

Nincs jogod bosszankodni, te csaka barátods csaja vagy, lehet, hogy holnap már nem leszel az, másik jön. A nagymamája meg mindig a nagymamája marad. Ő otthon van, te nem. Vendég vagy, akinek szívességet tettek azzal, h befogadták.

Nem te fogod diktálni a háztartás ütemét, meg úgy alapjaiban véve semmit. A mama mos, ahogy neki tetszik, ahogy eddig csinálta. Annyit tehetsz, h veszel egy zárható szennyestartót magadnak, külön. És akkor mosol, mikor megtelt.

#15, azért az nem úgy van, hogy ha én valakihez odaköltözöm, akkor már ott mindenkinek joga van a bugyijaim felett diszponálni. A "vendégnek" is vannak jogai, és az együttélésnek vannak szabályai, amiket illik tiszteletben tartani.

Adott esetben egy lelakatolt szennyes tartó sokkal sértőbb lehet, mint pár kedves szó arról, hogy én mit szeretnék, mitől érezném magam jobban.

16-os, egyetértek.

Ha a mama meglátja a lelakatolt szennyestartót, na akkor ő fog viszont rosszat gondolni. És onnan csak mérgesedik az egész.

Meg kell beszélni, ennyi!

Hosszabb távon pedig külön lakrészt kialakítani, külön háztartással.

Na meg azért a gyerekem/unokám párja már nem vendég. legalábbis én nem tudnék vendégként tekinteni rá. Már családtag, a gyerekem párja. Ennél fogva bele alkalmazkodniuk is kell egymáshoz. Neki is a mamához, valamilyen szinten a mamának is hozzá.

Meg lehet ezt beszélni szépen, akár a párja segítségét kérve.

16-os, ha valakihez odaköltözöl igen, senki se rendelkezhet a bugyijaiddal, na de neked se annyi beleszólásod a dolgokba, mintha a magad ura lennél.

Szépen hangzik, h a barátnő családtag, de a gyakorlatban , hát lófaxt. Csak megtűrik. Ha esetleg komolyra fordul a kapcsolat,(eljegyzés, esküvő) akkor elismerik családtagnak, de egy másik nő háztartásába beleszólása sose lesz. Még abba se, melyik fiókba tegye vissza az ollót.

Ez a kemény valóság.

"Szépen hangzik, h a barátnő családtag, de a gyakorlatban , hát lófaxt. Csak megtűrik. Ha esetleg komolyra fordul a kapcsolat,(eljegyzés, esküvő) akkor elismerik családtagnak, de egy másik nő háztartásába beleszólása sose lesz. Még abba se, melyik fiókba tegye vissza az ollót.

Ez a kemény valóság."

Jó, biztosan a legtöbb esetben így van. De az életemben találkoztam már nem egy ellenpéldával, és ha majd eljön az idő, úgy érzem én is családtagként fogok tekinteni a gyermekem választottjára is.