A baratomhoz koltoztem akivel eggyutt lakik a mamaja es elegge zavar h sokszor o mossa ki a szennyesem. Nem ertem miert csinalja?

Neked nem volt még saját mamád? Aki kb mindent megcsinált helyetted, mint amilyen az összes nagymama. Kiszolgálja az unokáját, ragyog egész ház/lakás ahol lakik, állandóan talpon van, kiszolgál mindenkit akivel egy háztartásban van, állandóan tömni akar étellel mindenkit.

És mivel ő egy nagymama, ezért ezeket ő is mind megcsinálja. Rosszul érezné magát, ha nem csinálhatna meg mindent.

Most komolyan azon hisztizel, hogy 2 nappal hamarabb lett kimosva, mint hogy felvennéd? Ugye tudod, hogy a ruhák elállnak a szekrényben?!

Eddig lehet azért mosott kevésszer, mert kevés volt a ruha és megvárta, hogy összejöjjön annyi. Most te is ott laksz és be tud rakni egy értelmes mosást.

És igen..jogos kérdés.. Sose volt nagymamád? Vagy sose láttad, hogy hogyan "működnek" a nagymamák?

A többségük csupaszív és bármit megtenne az unokákért, bármit megcsinálna nekik.

Ha felhívnám a mamámat, hogy holnap hazamegyek és szeretnék egy 8 fogásos kaját, akkor megcsinálná. Azért mert a nagymamák ilyenek.

NEki teljesen természetes, hogy gondoskodik rólatok és ez azt is jelenti, hogy főz, mos, takarít rátok.

Ha összepakolná a fehér és a piros blúzod, akkor megértelek.. De az hogy a mosást szeretnéd a saját tempódban.. Milyen saját tempó? A mosáshoz mi kell?! Egy adag ruha, amit ki lehet mosni. Ez nem 1 meg 2 darab, hanem legalább egy fél-3/4 adag.

A nadrágomat pedig nem hagyom csak azért szennyesben ha egyszer beférne még a többi mellé, mert hát azt én csak jövőhéten akarom felvenni.

Úgy néz ki, hogy én és általában a normális emberek, a szekrényből öltözködnek és nem a szennyesből/szárítóról.

Veled van a baj.

"Mert nekem ez tok olyan minta ugy gondolna en nem vagyok kepes ra.."

Hidd el, ezt csak te gondolod így. Biztos vagyok benne hogy nem puszta rosszindulatból mossa ki a ruháidat, hanem mert segíteni akar, hasznosnak akarja érezni magát. Próbáld meg elfogadni.

Volt egy idószak, amíg a szüleimnél laktunk (teljesen külön szint, külön bejárat), de párom ugyanezt érezte amikor anyukám próbált nekünk segíteni. Sértésnek vette ha pl. anyu néha hozott fel főtt ételt, hogy ne a páromnak kelljen még munka után főzni. Persze mellette panaszkodott hogy semmire nincs ideje munka után... Van az a tipusú ember, akinek nem lehet jót tenni.

Te ne légy ilyen! :-)

Na, ezert maradok otthon, amig nincs penz arra, hogy kettesben koltozzek...

Aprosagnak tunik a kerdezo problemaja, de en is ilyen "szeretem magamnak csinalni" tipus vagyok, mivel egesz eletemben ehhez szoktam.

Kepzeljetek, egyutt elek a mamammal, aki csupasziv, mindig tom etellel stb. DE sajat magara mos, es soha nem nyul a cuccaimhoz, amit en ertekelek! Nem ertem, ha az en nagyim kepes tiszteletben tartani, hogy peldaul en is megvarom, mig apa este hazaer es beteszi o is a szennyeset, mielott mosok, a kerdezo nagyija miert nem szol? Marha idegesito lehet, amikor2 db szennyes ruha kimarad a mosasbol, pedig pl. apamnak kellene masnapra is -tisztan - ugyanaz a ruha.

Viszont kerdezo, finoman biztosan meg lehet beszelni a mamaval, hogy szoljon, mielott mosni szeretne, mert lehet, hogy neked is van meg ruhad, amit hozzatennel az adaghoz.

A GyK-s problemak 95%-a mindig megoldhato a sokak altal sajnos elhanyagolt >> kommunikacio <<nevu jelenseggel.

Vagy csak en elek normalis korulmenyek kozott, ahol az emberek kozt ez nem problema?

Nő, ha kimossák a szennyesét:

-Szerinted én hülye vagyok? Béna lúzernek tartasz, aki még magára sem tud mosni? Fogyatékos félnótásnak tűnök? Nagyon rosszul esett nekem ez az egész most. Sokáig bennem fog maradni, mély nyomot hagyott bennem és a kapcsolatunkra is rányomta a bélyegét. Remélem elgondolkozol magadon és azon amit csináltál.

Férfi, ha kimossák a szennyesét:

-Köszönöm!

9.-es, ez tetszik.

Egyetértek, x év párkapcsolati tapasztalattal jót mosolyogtam rajta. Azért mert egy az egyben ugyanez a tapasztalatom :-)

(Múltkor én is végighallgattam egy hasonló kiselőadást a páromtól hogy mi zajlott le benne amikor segíteni próbáltam a házimunkában, és megcsináltam 1-2 dolgot hogy leülhessen ő is pihenni. ... a végén mondtam neki, hogy ok., egy sima "köszönöm" is elég lett volna)