Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ez a normális munkamegosztás együttéléskor? Szerintem nem. (normális hozzászólásokat kérnék)
Együtt élünk a párommal 2 éve. Állandó vita van közöttünk abból, hogy szerintem én többet teszek bele a közösbe, és itt most munkára-pénzre gondolok. Nem tartom magam anyagiasnak, sem zsugorinak, de hosszú távon szerintem nem működik az, hogy az egyik fél jelentősen többet tesz hozzá a közös dolgokhoz mint a másik, mert előbb-utóbb ezt kihasználásnak érzi. Nagyjából itt tartok most, és érdekelne, hogy mások, kívülállóként ezt hogy gondolják. Tehát:
- az én lakásomban élünk, mindent én fizetek. Erre azt szokta válaszolni, hogy nem mindent, ami szó szerint véve igaz, mert a családjától is szokott pénzt kapni különböző dolgokra, de attól még tény, hogy az összes közös dolgunkat én fizetem, és még néhányat, ami nem közös csak a páromé.
- a házimunka nagy részét ő végzi, csakhogy minimális mennyiségű házimunka van nálunk, mert: nincs gyerek, se más akiről gondoskodni kellene. Nem főzünk, mert munkanapokon mindketten munkahelyen eszünk, hétvégén meg valahol a városban, ebből adódóan a mosogatás is minimális. A takarítást közösen csináljuk. Bevásárolni én járok, néha eljön, de ő egyedül soha. A mosást, teregetést, utána elpakolást nagyjából egyedül megoldja.
Ennyi:) Véleményeket kérek, lehetőleg normális stílusban.
válasza:Evidens, hogy te tobb penzzel jarulsz hozza, ha szamara nem, vezessetek egy naplot.
De kerdes, hogy mennyit kerestek. Ha o minimalbert, te meg netto 300-400-at, en nem varnam el, hogy barmit is fizessen, a kiadasaidat sem noveli meg jelentosen, hacsak nem veled megy plazazni.
Meg fontosabb kerdes, hogy mennyire komoly az a kapcsolat, ha errol allando vita van, szerintem ez a vita csak egy melyebb problema tunete...
válasza:Mindenki maga írja a szabályokat, amik szerint élnek.
Ha neked ez így nem jó, akkor írjátok át a szabályokat. Jó kis próbatétele a kapcsolatnak.
Házasság előtt fillérre feleztünk mindent. Így soha nem volt konfliktus /vita. A házimunka nagyobb részét én (N)végzem, mosogatásban, porszívózásban besegít. Nekem nem kell még csak gondolnom sem arra, hogy pl. van-e olaj a kocsimban, mert ezeket meg ő oldja meg.
Házasokként közös a kassza, közös értékrend alapján költekezünk, minden nagyobb kiadást egyeztetünk, a napiakat nem. Boltba én járok, de a második kört már ő hozza be a kocsiból...
Ezek a mi törvényeink. Mindkettőnknek jó. Az összeköltözésünk előtt megegyeztünk benne. Betartjuk.
válasza: válasza:Igen, azt kihagytad, h hozzavetolegesen mennyit kerestek. Azt latom, h mindketten dolgoztok, de ha o joval kevesebbet keres, akkor ertheto, ha nem tud hozzajarulni a kozos dolgokhoz. Meg attol is fugg, h mondjuk magara mennyit kolt. M ha a kozosbe nem tesz bele, de magatol nem sajnalja a penzt, akkor az is gaz szerintem.
En mondjuk mashogy velekedem errol, m en akkor is hozzajarulnek jelentos mertekben az egyutteleshez szukseges dolgokhoz, ha joval kevesebbet keresnek, mint a parom.
válasza:nálunk párom sokkal többet keres (3*-4*) mégse hányja fel és házimunkát is végez.
és igen, anyagias vagy, ami nem baj, de akkor keress egy anyagilag hozzádillőt
válasza: válasza:Mindegy, mi a téma, az állandó vita nem valami párkapcsolati jellemző.
Ha több házimunkája volna, nem feszülnél?
válasza:Attól függ, ki mennyit keres. Ha egyik fél sokkal kevesebbet, akkor általában az van, hogy a sokkal többet kereső fél többet fizet a háztartásba, a rezsibe.
Legalábbis én így nőttem fel, ilyen családban és ezt láttam jól működő kapcsolatokban.
Nálunk pl. közös kassza van, soha nem filléreskedtünk, hogy ki mikor, mennyit keresett, hanem kifizetjük a közösből ami kell, aztán ha marad, abból költünk magunkra kb. egyforma arányban, vagy ha éppen egyikünknek nagyobb szüksége van valamire, akkor azt vesszük meg.
Ha viszont hasonlóan kerestek, akkor egyértelműen hasonló mértékben kellene beleadni a költségekbe.
Egyébként ha mindketten dolgoztok, a házimunkából is kb. egyenlő részt kellene vállalnotok.
De ebbe szerintem az is közrejátszik, hogy ki mennyit dolgozik. Ha mondjuk egyik fél napi nyolc órában ülőmunkát végez, a másik meg kemény, fizikai munkát 12 órában, akkor szerintem még ha az első keres is többet, normális esetben ő vállal valami többet a házimunkából, hogy azért a másik is pihenhessen valamit.
Írnék pár kommentet :)
"nekem volt több pénzem, akkor én adtam bele többet, de nem vártam el ezért, hogy minden házimunkát ő végezzen"
és
"a sokkal többet kereső fél többet fizet a háztartásba, a rezsibe."
Ezeket én is így gondolom, de azért továbbra sem hiszem hogy a 0 - 100% egy hosszútávon tartható arány, mert nem az a helyzet, hogy ő nem keres pénzt, én meg milliárdos vagyok.
Továbbra is tartom hogy nem vagyok anyagias (az egyik válaszoló véleménye ellenére sem), ez a történet nem a pénzről, és annak mennyiségéről szól, sokkal inkább életfelfogásról. Számára teljesen normális dolog felnőttként úgy élni, hogy a partner kifizet mindent, számomra ez nem normális. Úgy gondolom, felnőtt emberként ennek mintegy belső kényszernek kellene lennie, hogy nem élhet valaki úgy, hogy csak elvesz, és nem tesz hozzá. Volt olyan párom aki (részben a családja jóvoltából is) elég jól el volt eresztve anyagilag, soha eszembe sem jutott hogy erre hivatkozva ne adjak hozzá a közös dolgokhoz. Nekem volt arra igényem, nekem volt fontos, hogy adjak. Remélem így érthető.
válasza:háát, ez nagyon nem normális... konkrétan ez a másik kihasználása :/
mármint pénzügyileg alig száll be és otthoni teendőkből sem csinál többet, mint te.
nem azért, de ha nem vagyok nagyon nagyon jól kereső és a másiknak lenne miből, én nem tartanék el senkit :D
írjátok a kiadásokat egy hónapig, és vezesd le neki, hogy min mennyit kellene beadnia..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!