Lányok-nők, mi a véleményetek az alábbi típusú manipulációról?

#7-es: nem gondolom, hogy a bántalmazónak nagyobb a sara. persze, első blikkre egyértelműnek tűnik, hogy az agresszor (legyen az verbális vagy fizikai) a bűnös, de valahol jobban belegondolva látni kell, hogy ehhez a játékhoz 2 ember szükséges.

Az agresszív fél egy stabil ember mellett nem tudna erőszakosan fellépni, mivel valószínűleg vagy nem lenne kapcsolat, vagy maximum 1-2 randin jutna túl, de a cikkben leírt esemény után nem hiszem, hogy lenne folytatás.

Egy ilyen kapcsolatban viszont mindkét fél megteremti azokat a kereteket, amin belül működhet az agresszió, az egyik nem csak, hogy elviseli, de mivel valamilyen szinten igényli is, így segít működtetni a rendszert, innentől pedig szerintem egyforma a felelősségük, attól, hogy tényleges erőszakot csak az egyik fél követ el.

#3-as

"Mit lehet tenni?

Cikkem fő üzenete tömören így fest:

a szóbeli vagy fizikai bántalmazásért teljes egészében a leuraló férfit terheli a felelősség. Az áldozatszerepbe kényszerített nő e felismerés nélkül soha nem lesz képes elhagyni kapcsolatának poklát.

Sajnálatos módon a laikus és szakmai körök egy jelentős része nem osztja ezt az igazságot. Vagy az elszenvedő felet hibáztatják („Biztosan mondtál vagy tettél valamit, amire így reagált”), vagy relativizálják a felelősséget („Mindig kettőn áll a vásár.”), ami azt eredményezi, hogy a nőben tovább erősödnek azok a hamis képzetek, miszerint ha változtat viselkedésén, megjavíthatja a kapcsolatot."

Ettől, hogy a cikk ezt írja még nem feltétlenül kell egyetérteni vele :)

Nagyon rossz iránynak tartom azt én is, mikor a szenvedő fél környezete azt mondja, hogy "biztos te tettél valamit", "provokáltad", etc...

Azonban a megoldás kézenfekvő egy ilyen helyzetben, ott kell hagyni, nem megpróbálni megfelelni neki, hiszen az lehetetlen, nem megváltozni, mert azzal a helyzetet normalizálná, és ismerné el, hogy ez így élhető, hiszen csak változtatni kellett hozzá.

Aki viszont tartósan bent marad egy ilyen kapcsolatban, az ahogy korábban írtam legalább annyira részese, és működtetője a rendszernek. Márpedig az ilyen kapcsolat nem megváltoztatható, így egyetlen lehetséges megoldás van, fel kell számolni.

Leegyszerűsítve igen. De általában nem ilyen egyszerű a helyzet.

Nem érted a paradoxont. Amíg a bántalmazóban az van, hogy ez az ő hibája, ő is oka a saját bántalmazásának, addig nem tud kilépni a kapcsolatból, addig javítani akar, magán és a kapcsolaton is. Onnantól kezdve, hogy rájön, nem az ő sara, a bántalmazója tőle függetlenül egy bántalmazó, és tehet ő bármit, az is marad, na, onnantól kezdve képes arra, hogy kilépjen. És még akkor sem biztos, hogy ez annyira könnyű, mert az ilyen manipulátor addigra teljesen ellehetetleníti a helyzetét, akár anyagilag, akár szociálisan, de még meg is zsarolhatja, pl. a közös gyerekkel.

A paradoxon ezen része világos.

Amivel nem értek egyet, hogy egy ilyen kapcsolatban van bűnösebb és kevésbé bűnös fél. Egy ilyen kapcsolati játszmában mindketten bűnösek, a bántalmazó azért amit tesz, a bántalmazott pedig azért, mert tipikusan ő az, aki védi a bántalmazót, aki megmagyarázza magának, a környezetének, a gyerekeknek, SŐT! magának a bántalmazónak is, hogy miért helyes amit az tesz, hogy miért érdemelte meg, tehát pluszban még erősíti is az agresszort abban, hogy jó úton jár

Én megtapasztaltam, szerencsére nem sokáig. A teljes igazsághoz hozzátartozik az, hogy az ember szerintem akkor tud ebbe belecsúszni, ha nincs mögötte senki, akiben bízhat, akire támaszkodhat, ha baj van. Saját példa: úgy tudtam csak meglépni, hogy egy régi ismerős felbukkant, udvarolni kezdett és amikor látta, hogy milyen helyzetben vagyok, felajánlotta, hogy költözzek hozzá.

Egyébként cseberből vederbe helyzet volt, csak ő nem fizikailag bántalmazott, hanem az önbizalmam törte darabokra módszeresen. Egy szerencsém volt, hogy míg az első kapcsolatban nem dolgozhattam, a másodikban már támogatta, sőt elvárta. Így onnan legalább tovább tudtam lépni, amikor kellett, mert volt jövedelmem.

Sokkal egyszerűbb a helyzete annak, aki mögött szerető és támogató család áll, ahova baj esetén menekülhet. Persze aki ilyen családból jön, az általában nem is esik áldozatul.