Mi a véleményetek erről? Együttélés, több éves kapcsolat.

A lány fiatal, dolgozik, minden nap főtt ételt készít, többnyire csak a barátjának, mert a lány a munkahelyén tud kajálni. Változatosan, bőségesen, finoman igyekszik főzni. Amíg nem volt kocsi, 100 fokban ment el biciklivel körutakra bevásárolni, rendszeresen süteménnyel készült a barátjának. Előre elkészíti ételhordóba az ebédet, a srácnak reggel csak el kell pakolni. (A lány hozzáállását akarom megvilágítani, véleményem szerint panaszra nem lehet ok.)

Mindezek ellenére a srác pofákat vág meg szóvá teszi, hogy miért került x. típusú sajt a milánóira, mert az a sajt drágább és nem illik a milánóihoz, ilyet nem szoktunk rátenni. Továbbá van képe olyat mondani a lánynak, hogy nem gondol rá, mert most először az életben előfordult olyan, hogy elfogyott a kenyér és nem szólt róla a lány, mert azt gondolta hogy kivételesen omlett is lehet a reggeli kenyér helyett. Ezt a gondolatmenetet a srác nem is érti, hiszen most nincs sajt és szalámi, anélkül meg vacak az omlett.

Igen, ezek pitiáner dolgok...épp azért elkeserítő, hogy ilyen apróságokból ez sül ki...Nagyon rosszul érint hogy ilyet mer mondani hogy nem gondolok rá. Nagyon sokszor fáradt vagyok és semmi de semmi kedvem nekiállni sütni, csak azért csinálom hogy neki jó legyen. És nagyon bánt hogy rohadtul nem értékeli.

Most konkrétan nem az bánt engem, hogy a kaja miatt mi van, hanem a párom hozzáállása, hogy milyen embernek kell ahhoz lenni,hogy így viselkedjünk azzal aki mindent megtesz hogy nekünk jó legyen. Ízléstelen bunkó dolognak tartom...de legfőképp az bánt, hogy jószívű rendes ember így nem viselkedik.

Ja, és amikor én szóvá teszem, hogy ez felháborító hogy ilyenekért ezt csinálja, azzal jön hogy ez evidens hogy én ezt megteszem, sőt, ez semmi, mert ez kölcsönös hiszen ő is segít nekem (azzal a különbséggel hogy én ezért hálával és megbecsüléssel vagyok iránta). Ő tanácsokkal segít legfőképp, munkát, az élet dolgait illetően. Ami nyilván nagy segítség, de ez van felhánytorgatva. (Nem, nem a pénzes pasi és a csaj klasszikus esetéről van szó, én is dolgozom, elkényeztetve nem vagyok, nőnapra egy szál virágot sem kaptam az évfordulókra szintén soha semmit sem.)

Nektek mi a véleményetek?