Vállalkozó csajok! A (nem vállalkozó) párotok hogy viseli, hogy sokat vagytok elfoglaltak?

Nálunk az a helyzet, hogy a párom sokkal egyszerűbb gondolkodású nálam, nyugodt, kényelmes ember, aki egy évben 1-2 nyaralásra vágyik, közös otthonra, majd gyerekekre, 8 órás állandó munkahelyre és stabilistásra. Én pedig az az örök nyughatatlan nő vagyok, aki folyton agyal, jegyzetel, jelenleg futó projecteken gondolkozik, nálam nincs 8 órás munkaidő, mert ha dolog van és elmerülök benne, akkor képes vagyok reggel 10től másnap hajnal 3-4ig megállás nélkül a gépen dolgozni. Eközben persze a párom hazajön, eszik, fürdik, valamit motoszkál a házban, de látszik rajta, hogy unatkozik, társalogni próbál, de érzi rajtam, hogy szellemileg nem vagyok ott, nem egy síkon mozgunk ezeken a napokon. Ez inkább időszak nálam, eltart 1-2 hetet, amikor benne vagyok valaminek a sűrűjében, majd lenyugszom, visszatérek a mindennapokba és igyekszem társ lenni, amikor tudom, haza fog jönni a párom és időt kell vele is töltenem. Viszont az a havi 2 hét magamba zárkózás intenzív, nem főzök, nem takarítok, pizsamában ülök a gép előtt, fülemre szorított telefonnal és gyes konttyal, egyáltalán nem érdekel a kinézetem vagy a környezetem. A párom támogató, nagyon, viszont látom rajta, hogy ő nem érti miért csinálom ezt ilyen intenzitással, miért nem nyugszok le, hiszen anyagilag nem vagyok rászorulva sem a munkára, sem a cégfejesztésre (nem gazdag a párom, de szakemberként jól keres, eltartana, ha nem lennének vállalkozói ambícióim, vagy nem szeretnék másnak dolgozni se), nem érti miért nem teszem le 5kor a munkát, mint ő stb. Persze ezekkel nem traktál, egyszer kérdezte meg az évek alatt, de mindig látom rajta, hogy nem érti, miért vagyok erre rákattanva. Őt nem érdekli a pénz, a siker, nagyon nyugis ember, nekem pedig ő a tökéletes kiegészítés, nem tudnék egy hozzám hasonlóval együtt élni, viszont látom azt is, sokszor elhanyagolom a kapcsolatunkat. Pl azon a héten vagy akár egybe két hétben, egyáltalán nincs köztünk szex, nem fürdök meg mire ő ágyban van, nem megyek oda, kiülök az irodába, dolgozom, aztán valamikor hajnalban megfürdöm, hullafáradtan lefekszem, majd mire felkelek, ő már rég elment dolgozni és ez akkor így megy.

Én próbálok valamiféle időbeosztást, de nem olyan a cégem, amit keretek közé szoríthatnék, főleg külföldiekkel együtt dolgozom, így az időeltolódás miatt is rendkívül sokat számít a délutáni vagy éjszakai munka.

Most hogy ismeritek a körülményeket, kíváncsi lennék a Ti helyzetetekre is, vállalkozó nőként, nem vállalkozó férfival milyen az élet és Ti hogyan oldjátok meg, ha olyan a munka, amibe nem tudjátok bevonni a párotokat és sokat van “egyedül” miattatok?:)

Szívesen fogadok jól működő tanácsokat is, a “ne dolgozz” vagy “menj fix munkaidős állásra” nem opció.:) köszi!