Retkes a párom, megőrülök ettől, hogyan kommunikáljam le vele sértődés nélkül?

"teljes krízisbe csöppenne, hogy elég jó-e nekem"

És elég jó neked? Komolyan? Elég jó neked valaki, aki szarosan hagyja maga után a budit, az egész lakásból 1 helyiséget kéne rendben tartania, de azt sem teszi és már szépen érzelmi manipulációval rá is nevelt, hogy nehogy bármit is szóvá tegyél, mert azonnal "önértékelési krízise" lesz?

Hát nincs magasan a léc...

Mondd neki, hogy látod, még nem rakta rendbe a konyhát, majd kérdezz rá, hogy mikor tervezi ezt megtenni. Adj neki felelősséget, majd időt, hogy felfogja és teljesítse.

Viszont ő már felnőtt, ha ilyen szinten elhanyagolja a környezetét, akkor valószínűtlen, hogy ez olyan mértékben javulni fog, ami neked is megfelelne.

Ki mennyire rendszerető, kinek mennyire fontos a higiénia családi mintákra vezethető vissza leginkább.

Persze ebben is vannak variációk, hogy anyja pl mindig szekálta, takarításmániás volt és kialakult benne, hogy megutálta a takarítást. Aztán szimplán lázadásból ő azért se rak rendet. Vagy pl ahol állt a kosz, olyan családból is kikerülhet olyan, akinek később a saját portáján ez nagy hangsúlyt kap, lehet túlzottan is, mivel kompenzál tudatalatt mondjuk. Kinek mi a példa, de ugyanakkor egyéb hatások is hozzájárulhatnak ehhez. Én biztos nem állnám meg szó nélkül ezt, hogy ott marad a sz@rcsík, főleg ha rendszeres....

Jó persze ne bántsuk meg a másikat, de akkor magunkat nezzük semmibe, hogy mindig én súroljam csak? Ha olyan családból jött, akkor meg legyek én az anyja és tanítgassak egy felnőtt embert? Az jó, hogy fel lett osztva ki melyik területért felelős, de úgy tűnik, hogy az sem elhanyagolható, hogy milyen higiéniát vársz.... mert ezek szerint neki ez belefér. Vagy úgy gondolja, hogy mivel azt írod, hogy te felelsz a wcért majd te takarítod le mindig ő utána is? Bele kell menni részletekbe ezek szerint. Érted?

Akkor cseréljetek tiéd a konyha és még valamelyik.

A wc-t pedig humorosan is meg lehet oldani, hogy aki szarosan hagyja a másiknak az most egy sarkalatos példa: vesz egy láda sört...vagy bármi olyat tesz a másiknak amitől megérzni, hogy ennek súlya van, vagy főz, vagy bármi ami.

úgy látszik jó tanulótársai lettetek egymásnak, ki mit tanit a másiknak milyen tükröket kapunk egye?

Lehet hogy ő meg itt panaszkodik rád a gyakorin, hogy .....

ne gondoljuk, hogy a másik pedig pörfekt hm? benned is van hiba bizonyára..

de az is egy jó választás, ha nem éltek együtt, két ilyen ember inkább marja egymást mert egyik a másikat akarj átfaragni és ez konfliktusok, nélkül nem megy, egy rendetlen egy rendszeretővel egyenlő a minusz kapcsolat, mert vagy egyik vagy másik lesz a cselédje és ha ezt még tetézi 1-2-3 gyerek akkor mi lesz?

Azért az nagyon alja, hogy otthagyja a szrcsíkját a wcben. A konyhára még legyintettem volna, nem kell naponta patyolatnak lennie, mosatlan edény kit érdekel, bár a morzsát otthagyni nagyon igénytelen, az tényleg csak 2 perc... de a szros vécé?? Én nem hogy gondolkoznék rajta hogyan mentsem a kis lelkét, hanem kifejezetten megszégyeníteném, biztos az anyjánál is így hagyta meg máshol is ezt teszi, bsszameg, ez qrva undorító. Egész életemben azon gondolkoztam ki lehet ilyen, aki után undorítóak maradnak a nyilvános wck is(akik lehugyozzák az ülőkéket is, nem húzzák le a wct, meg szrosan hagyják.. ). Na a te párod ilyen alja, hogy majd pucolja más a szrát.

Fúú, nagyon tedd helyre, most képzeld el szerencsétlen anyját meg családtagjait, akik éveken át elviselték, és most a barátnőjének is otthagyja a szrcsíkot.. milyen jellem már? Ez kb szakítóok. Egyáltalán nem vagyok tisztaságmániás, körülöttem tányér, pohár a szobában, taknyos zsepi meg most frissen levetett szennyes, de ember.. SZR? Ez egy egészen másik szint!

Nagyon, nagyon nagyon durva! Ráadásul a legdurvább, hogy semmi szégyenérzet nincs benne az egészért, hogy te sikálod a szrát a wcn, simán otthagyja neked. Ki kell dobni az ilyet, valami kis szociopata te meg túldajkálod, mert beleestél.

A többi nyafogás, de hogy a szrcsíkoka a klotyóban vannak, az nem nyafogás. Ennél nincs lentebb.