Hogyan lehetne megoldani az összeköltözés problémát?

"A szülei is nagyon ellenzik. Nemrég újították fel a szülei hogy öreg korukra oda mennek mert kisebb."

"Másik oldalról az én szüleim meg lelkesek ezen téma iránt"

Persze, hogy a te szüleid lelkesek, nekik ez nem kerül semmibe.

Barátnőd szülei tervét veszitek semmiben, mivel ők direkt felújították, hogy oda költözzetek lassan, de akkor ezt kb 3 évig elkéne vetni.

"Korábban szóba került hogy én vázolom fel nekik hogy így lehet a leghamarabb unokájuk, mert nekem nem mernek úgy neki esni"

Mert igazából ki vagy te? :D

Azért tartsd már észben, hogy neked ahhoz a házhoz közöd nincs, nehogymár tied legyen a végszó.

Szerintem teljesen jo a te otleted, en orulnek, ha lenne ilyen lehetosegem a parommal.

Es miert baj, ha esetleg ott ragadtok tobb mint 2 evre?

Kiszolgaltatottnak erzi magat, mert nem a sajatja, oke...de ha ennyi bizalom nincs meg a kapcsolatotokban, akkor miert gondolja, hogy jobb otlet rogton fejest ugrani egy kozos hitelbe?

Az alberletberles meg felesleges penzkidobas, ha van ilyen lehetoseg, mellesleg az sem az o lakasa (de legalabb a tied sem... ettol jobb lesz neki?)

A párodnak van igaza, inkább albérlet, mint szülőkkel.Főleg egy nőnek az anyóssal.

Miért kellene megkérbi a kezét, ha még együtt sem éltek.

Gyerek csak akkor ha van rá pénz, Nektek nincs.

Úgy, hogy megmondod a barátnődnek,hogy Te meg nem fogod azzal kezdeni az együttèlèst, hogy egyből közös házat/lakást vesztek. Ennyi.

Èn legalábbis biztosan nem ugranèk bele senkivel közös hitelbe, meg tulajdonba, amíg azt sem tudom, hogy együtt lakva passzolunk-e.

Úgyhogy vagy albèrlet (de az meg tök èrtelmetlen pènzkiadás lenne az esetetekben), vagy az a lakás.

Ennyi, aztán lehet dönteni.

29 èvesen meg már ne a szüleinek akarjon megfelelni.

Én jártam így, és bizony ebből szakítás lett, pont az "ottragadás" miatt.

Megbeszéltük, hogy 1-2 évig ott élünk, de utána elköltözünk.

Szép és jó volt addig, míg 2,5 év után, amikor már többször felhoztam a témát, akkor ki nem nyögte, hogy neki jó így.

Oké, akkor szia.

Nem azt mondom, hogy te ilyen vagy, de most még nem is tudhatod, hogy hogyan gondolkozol majd néhány év múlva.

A közös lakás egyébként nem, de bocs, az, hogy TE nem nevezed őt vengédnek, a szüleid is ilyen jófejek, vagy majd minden kétes helyzetben a csajod fejéhez vágják, hogy "te ott csak vendég vagy, ha valami nem tetszik, mehetsz?"

Mert ha ők ilyenek... bocs, én ebbe felnőtt nőként nem mennék bele és nem miattad - bár téged sem ismer, mivel sohasem éltetek együtt -, hanem a szülők miatt is.