Hogyan igazságos elosztani a házimunkát, ha a munkaidő eltér?

Azért így is el lehet osztani kb. igazságosan.

Én nem várom meg, amíg a párom hazaér, hogy mindenképp pontosan 50-50% legyen, mert nekem is van igényem a tiszta környezetre. Viszont találni mindig lehet valamit, és hétvégén is be lehet pótolni belőle.

Valószínűnek tartom, hogy aki túlórázik önként az több pénzt is keres.

Ez azért lesz fontos kérdéskör, mert valószínűleg hosszútávú tervek is képbe jönnek. Ha azért vállal önként több munkát az egyik fél, hogy ezáltal majd a közös jövőbeli otthonotokat, kocsitokat, stb, tehát ilyen nagy kiadásotokat könnyebben/jobban/gyorsabban/hamarabb meg tudjátok venni, akkor szerintem az lenne fair ha az tenne többet a házimunkába aki amúgy is otthon van és nem túlórázik.

Nálunk egyébként hasonló a helyzet, és bár sose kértem a páromtól pénzügyi támogatást, ő úgy érzi fairnek, ha többször fizeti a bevásárlást meg egyéb háztartási szereket (amik ugyebár nagyobb összeget is el tudnak vinni havi szinten) amiért én cserébe szinte az egész háztartást viszem. Én ezt egy fair leosztásnak érzem, de tudom, hogy sok nő ezt kiszolgáltatott helyzetnek élné meg vagy csakis felesbe akarna házimunkát végezni, vagy pedig némely pasi eltartottnak, ingyenélőnek nevezne engem. Úgyhogy ki-ki tegyen úgy ahogy ő jónak érzi és ahogy meg tudja beszélni a párjával. Nekünk bevált ez a klasszikus "nő viszi a háztartást, férfi adja hozzá a pénzt" dolog, sokkal több konfliktus volt köztünk amikor felesbe akartunk háztartást is vinni és felesbe fizetni mindent is.

Előbb el kell kezdeni.

Aki később ér haza, az fáradtabb, többet is dolgozott, több pénzt is hoz.

5.

De így tisztességesebb. Mindenki a sajátját mossa. Ha X használ még egyet, akkor azt is ő mossa. Ruhákat, egyéb koszt szintén - aki csinálta, az takarítsa!