Férjem felmondott a munkahelyén, azóta ezt csinálja, hogy lehet ezt elviselni?

Férjem 2 hónapja felmondott, mert nem szerette a munkáját. Nincs még másik neki, így most itthon van egész nap immár egy 1 hónapja.

Én itthonról dolgozom, ezért látom, mit csinál. Általában délután kel fel, olyan 2-3 között, eszik valamit és közel egy órát ül a wc-n, közben telefonozik. Utána leül a kanapéra, ahol telefonozik tovább, majd erőt vesz magán és letusol. Sokszor ilyenkor már du. 4-5-6 óra van.

Ezután mondogatja, hogy ezt meg azt fogja csinálni, pl. elintéz valamit, amire munka mellett nem igen volt ideje, de végül nem csinálja meg.

Itthon alig csinál valamit, én dolgozom, de gyakorlatilag mindent én csinálok így is. Nem akarom b-szogatni, meg rászállni, hogy na, most nem dolgozol, akkor irány takarítani, de azért azt nehezen viselem, hogy kb. semmit nem csinál.

Beszéltem már vele, hogy nem kell, hogy teljes egészében átvegye a háztartást, de azért kicsit durva, hogy lóf-szt nem csinál. Munka mellett én viszem le a kutyát napi négyszer, a szemetet, én mosok, én rakodom ki-be a mosogatógépet, porszívózom, takarítom a fürdőszobát, főzök, bevásárolok.

Rettentő kiábrándító a viselkedése, azt nézem egész nap, ahogy szenved, már nem tudja, hogy feküdjön, a haja el van feküdve és nézi a hülye videókat vagy kommentelget cikkek alá.

Azt sejtem, hogy enyhe depresszióban szenvedhet, mondtam már neki, hogy menjen el terápiára, de ő nem akar. Próbáltam programokat szervezni, a munkakeresésben maximálisan támogatom, segítek neki mindennel, kedves vagyok vele, de én már nem bírom ezt elnézni sokáig.

Mit tennétek a helyemben? Köszönöm a válaszokat.