Halogatja a házimunkát az utolsó percekig, normális hozzáállás ez?

Minden kapcsolatban vannak pillanatok, amikor jobban jársz, ha nyelsz egyet, morogsz kicsit és továbbmész. Bármit csinálsz, ezt nem fogod megváltoztatni benne, mert ő ilyen, az utolsó pillanatban csinálja meg.

Egyszerűbb elfogadni és számolni vele és élvezni a szép pillanatokat.

De amúgy részvétem.

Szerintem itt a fő gond a kommunikáció hiánya. Érezhető hogy van egy kis kontrollmániád, de sztem ez még nem vészes, a feleségem is ilyen, és megfelelő beszélgetéssel megtaláljuk a kompromisszumokat.

Pl. amikor összeköltöztünk, előtte én csak koliban meg albiban laktam, és hát a rend sose volt az első. A feleségem viszont szereti a tisztaságot, azt ha mindig minden élére van állítva, és persze ha minden mindig időben kész. Erről nem tehet ő így szocializálódott, amikor gyerek volt megcsinálta gyorsan a házimunkát, leckét aztán mehetett csak játszani. Én meg halogató típus vagyok.

Namost leültünk és megbeszéltük normálisan, anélkül h veszekednénk. Elmondta h neki miért fontos ez. Neked miért fontos Kérdező? Mondd el a párodnak. Megértettem, és megígértem neki h innentől nem halogatom a házimunkát, rendrakás, meg úgy általában semmit amire megkér. És igyekszem odafigyelni rá. Nem mondom h mindig sikerül de mondjuk 10-ből 9-szer gyorsan nagy levegőt veszek letudom az adatot feladatot és kész.

Egyébként, hozzáteszem van egy hatalmas előnye ennek. Amíg halogattam a dolgokat, az nekem egyáltalán nem volt jó. Általában egész nap ott lebegett a fejem felett az adott teendő és ez beárnyékolta az egész napot. Elkezdtem azóta tudatosan más dolgokat is nem halogatni, és valahogy sokkal kiegyensúlyozottabb vagyok azóta.

Persze van egy hátránya is. Egyrészt ha rögtön ugrok mikor szól akkor elbízza magát és egyre több dolgot kér, és elvárás lesz az is hogy rögtön megcsináljam, tehát ha 10-ből 1-szer valami miatt tényleg elfelejtem akkor sokkal nagyobb a hiszti mint amíg csak az volt h "nahát sejtettem h úgyse csinálod meg". Másrészt az ember néha olyan hülyén érzi magát ha azonnal ugrik mindig a felesége szavára. Ebben mondjuk benne lehet hogy a feleségem ilyen pattogós stílusú, tehát kimondja amit akar. Néha úgy érzem parancsolgatós lett, de végülis nem vészes. Plusz még egy dolog, hogy gyakran van h az ember fölösleges dolgokat kér valakitől. Ha ezt az illető nem csinálja meg, elfelejtődik, kiderül h amúgyse volt fontos. Na ez most jelenelg nincs, tehát több a fölösleges dolog amit megcsinálok.

De végülis nem halok bele ebbe sem. Összességében sztem jót tett nekem h kicsit változtattam magamon. Beszélgess a pároddal arról amit gondolsz és lehet hogy ő is hajlandó a változtatásra.

Mi a kérdés? Megcsinálta? Ha igen, nem tökmindegy, mikor?

Ne legyél már sárkány basszs!