Fiatalok, hogy osztjátok be a költségeket együttéléskor?

Köszi a válaszokat!

Őszintén: a közös kassza azt kéne jelentse, hogy az egyik fél x a másik y összeget keres, de ezt a pénzt együtt osszák be. Ergo meg van beszélve, hogy mennyi pénz mehet el kajára, szórakozásra stb. és mondjuk megtakarítási alapba (a feltételezett közös jövő érdekében).

5-ös, én ezt a tényleges közös kassza módszert nem szívesen követném együttélésnél még. Ez nem házasság, vagy eljegyzés, persze lehet komoly egy kapcsolat házasság nélkül, csak hát a mai világban ahol annyi szakítás-válás van, egy sima együttélés nem kéne egymástól való anyagi függést jelentsen az elejétől kezdve. Persze az más kérdés, ha erre mindkét félnek igénye van.

Én nem hiszem, hogy centire el kéne számolni mennyit költök mondjuk ruhára, tamponra stb. amíg kérdéses hogy hosszútávú kapcsolat lesz-e. Lehet közös a kassza, de akkor is jó a szabad mozgástér, mondjuk hogy x összeg szabadon felhasználható és az sosem nem közös. Persze ez függ attól, ki mennyit keres.

De mondok egy példát: 1 hónapja együttélő párnál az egyik fizessen bele a másik autóra felvett kölcsönébe? Mert a közös kassza alapján minden közös.

És szerintem nem szőrszálhasogatás ha úgy vélem nem gond várni a 100% közös anyagi függéssel egy darabig.

A szüleimnél ez sosem valósult meg pl. Nem házasodtak össze, közösen fizetik a közöst, de külön kasszán vannak. Nem fix a fizetésük, csak saccra tudják, ki mennyit keres. A megtakarításokhoz nincs közük, vannak közös célok, de azon felül semmi közük egymás pénzéhez. Nálunk anya keres többet és el sem tudja képzelni a közös kasszát.

Amúgy lehet csúnyán hangzik de a közös kassza akkor hasznos és annak hasznos, ha az adott fél szignifikánsan kevesebbet keres, mint a másik. Pl: adott egy nő, aki 150-et keres és egy férfi aki 500-at. Ketten együtt a 650 jól hangzik, de az azért már kevésbé, ha a nő többet költene egyedül, mint amennyit megkeres.

Tanácstalan vagyok, mert a párom szeretne összeköltözni, de az anyagi része nem került szóba még (ő keres 2x annyit, mint én).

Szóval rövidre fogva: én nem akarom, hogy úgy érezze, el kell tartania engem, mert kevesebbet keresek, de az autóra felvett hitelébe én még nem szívesen fizetnék bele mondjuk. Amit kell felezzük.

A továbbiakban annyit költenék, ameddig a takaróm ér a saját költségemre ez külön élve se volt másképp, nem vártam soha semmiféle extrát csak mert ő többet keres. :)