Miért mondja azt az összes férfi, hogy rossz nővel együtt élni, és jobb egyedül élni?

Nekik sem tartanak pisztolyt a fejükhöz, mindenki változtathat és élhet egyedül. Bármikor. Tehát ha olyan rossz lenne, már nem lenne ott.

VAGY

A kényelem nagy úr. Van rá főzve, mosva, takarítva, cserébe elhellgatja a hülyeségeket és szívesen költ is rá. Azt utána még lehet is mondogatni, micsoda férfi vagyok, mit vettem a zasszonynak...

Szánalom.

Kva nagy alfahímek, ha folyton panaszkodnak, de nem lépnek ki a kapcsolatból.

Azért a tiszta lakás + meleg étel + meleg punci kombó gondolom kényelmes, ugye?

Az ilyen lények a szememben nem férfiak.

még én sem élet együtt nővel de szerintem személytől függ lehet te pont ki fogsz egy nagyon normális nőt amellett hogy szép.

Én csak a melóból tudok következtetni hogy nem a legjobb nőkkel melózni.

rokontól meg azt ha női főnököd van az durva tud lenni.

Nekem nőként is sokkal kellemesebb egyedül élnem, mint férfival. Van párom, közeleg az összeköltözés és gyermeket is szeretnék majd egyszer, akinek kell az egészséges családmodell. De, ha nem lenne ez a vágyam, nem biztos, hogy hajlandó lennék együtt élni bárkivel. Nem a nők sajátossága a változékony hangulat, a telefon nyomkodás, cserébe mi relatíve ritkán koszoljuk össze a WC-t, természetesebb, hogy tisztán tartjuk, jellemzően kevesebb ételt fogyasztunk és ami engem illet, nem is igénylem a főtt kaját állandóan. Gondolom tudod mennyibe kerül a gyakori főzőcske, hogy azt már ne említsem, mennyi idő és mennyi koszt csinál. Szóval ja. Az együttélés kompromisszumot követel. Ha nagyon hasonló párod van, akkor kevesebbet, ha kevésbé, akkor többet, de soha nem olyan egyszerű, mint egyedül élni.

Nem kell ezt (is) a nőkre kihegyezni.

Ami az alap kérdésed illeti, azért mondják, mert xar a kapcsolatuk, rosszul választottak, nem elég kompromisszum képesek és lusták kilépni. Ha nem így lenne, lenne szex, hasonló lenne az aktív időszakuk, normálisan meg tudnák beszélni a problémáikat és nem haveroknak szídnák az asszonyt, vagy legalább kilépnének, ha már olyan rémes az együttélés. Kb ennyi.

Nekem szerencsére normális ismerőseim vannak, akik szeretik a párjukat és pozitívumként fogják fel, hogy megoszlanak a terhek (pénzkeresés, házimunka, stb.)

Akik panaszkodnak, azok gondolom nem szeretik a párjukat, maximum jó a cseléd otthonra, akit azért néha meg is lehet dugni. Az ilyesmit én nem igazán tudom kapcsolatnak tekinteni.

Pont az imént olvastam egy másik kérdést, amiben konkrétan a nőnek kell lehúznia a budit a férjecskéje után. :DDDD

https://www.gyakorikerdesek.hu/felnott-parkapcsolatok__egyut..

Én úgy látom általánosságban, hogy az együtt élés inkább a nőknek nem éri meg. Fiatalok között úgy látom jobb a helyzet szerencsére, de a középkorúaknál és idősebbeknél abszolút úgy látom, hogy a férjnek nagyobbak az igényei (pl. ő várja el a naponta más friss főtt ebédet és főtt vacsorát) mégis ő hajlandó kevesebbet beletenni a közösbe.

Szóval nagy általánosságban én úgy tippelem, hogy 40 fölött a nőknek jobban megéri egyedül élni mint egy férfival, az alatt pedig talán már inkább egyenlő, talán. (Ha tolódik, akkor továbbra is a nő fele tolódik az otthoni többletmunka. Csak szerencsére ritkább.)

A férfiaknak inkább semleges vagy pozitív, ha nővel élnek egy háztartásban.

Kettőn áll a vásár.

A férfi is felelős azért, ha nem úgy alakulnak a dolgok a párkapcsolatában, hogy neki is jó legyen. Ha számára nehézséget jelent figyelni a párja szükségleteire és néha az ő kedvében járni, akkor ne csodálkozzon, ha nem lesz olyan fergetes a szex vagy nem lesz hozzá mindig bűbájos a nő.

Csak persze mindig a másikban keresni a hibát a legkönnyebb.

Nem mondja ezt az összes férfi. 🙂

Én például nem mondok épp semmit, csak írogatok ide neked, és nem emlékszem, hogy megkérdeztél volna engem erről valaha, és ezt mondtam volna. A többi pár milliárd férfi mind ezt mondta neked, és csak engem felejtettél ki? 🙂