Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Lemondtam az esküvőt. Helyrehozható még?
Akartam az esküvőt,bár félelmeim voltak régebben is,el is mondtam neki,akkor el is oszlatta,
de nem múlt el teljesen.
Nagyon megijedtem,vissza táncoltam. Az utóbbi időben nagyon sokat veszekedtünk,volt hogy hetekig nem is beszéltünk többször is,szex már 2 hónapja nincs.Mindent rám fog,a hibás mindenért én vagyok.
Állandóan lehord mindennek (mindig így volt),
de nem csak engem hanem a családomat is,
ez ami a legjobban fáj,
de még az anyukájával is,
pedig ő aztán mindent megtett érte,egyedül tisztességgel felnevelte.Velem is nagyon kedves,rendes.
Képtelenség néha megmagyarázni neki bármit,mert foggal körömmel ragaszkodik ahhoz ami a fejében zajlik.Pszichológushoz elmentem/járok leginkább azért, hogy ezt a helyzetet mégis hogyan oldjam meg+önfejlesztés,de voltam másiknál is még régebben emiatt. Én milliószor jeleztem felé,
hogy nem normális ennyire kiakadni,ilyen mocskosul beszélni,üvölteni.Én nagyon kitartó,türelmes,empatikus tudok lenni,de nem szépítem azért magam,türelmetlen voltam vele az utóbbi időben,nyilván fogy a türelmem,szeretem,de nem vagyok biztos benne hogy ha összeházasodunk és így menne ez tovább,vagy esetleg még rosszabb lenne,akkor egy boldog kiegyensúlyozott házasság lenne, és gyanítom hogy én mondanám ki a végszót,mert nem tudom majd tovább tűrni hogy valaki úgy beszéljen velem és a családomról ahogy akar,és akkor már hiába a szeretet.Hozzáteszem, a legtöbb alkalommal normálisan is meg lehetne beszélni,nem üvöltve és mocskos beszéddel.Párterápiáról hallani se akar(amikor akarta akkor én nem,ezt kár volt),se egyéniről, pedig nagyon jó lenne,mert ha ezek nem lennének, akkor ez egy nagyon jó kapcsolat lenne.Ha ezek nincsenek,akkor tök jól megvagyunk,sőt.Ha ezen sikerülne javítani,és biztosítva lennék arról hogy ilyen dolgok nem jönnének elő,akkor minden további nélkül bele mennék a házasságba.
A családja nagyon szeret engem, én is őket,és el kéne mondanom nekik hogy nem házasodunk össze, anélkül hogy a páromat bármilyen módon megaláznám előttük.
Én szívem szerint adnék ennek egy évet,hogy addig mi történik.
válasza:
válasza:A párkapcsolatok többsége a szexen és a
konfliktuskezelésen csúszik el. Nem tudom mióta vagytok együtt, de ha házasodni akartok, akkor szerintem elég régóta.
Azt gondolom, hogy ennyi idő alatt van elég információd, hogy megállapítsd mi váltja ki nála, hogy kiborul és érdemes lenne, ezt megpróbálni elkerülni. Nem a témát, hanem magukat a szavakat/mondatokat stb-t.
Én szeretem a “jól működő házasság 7 alapelve” című könyvet, mert az utolsó fejezetekben konkrét dialógusok vannak, hogy egyes helyzetekben mit kell mondani, nem csak nagy szavakat dobálnak.
A másik, hogy érdemes lenne az asszertív kommunikációval foglalkoznotok.
válasza: válasza: válasza:Nem te vagy a beteg, neki kéne a zárt osztályon lenni.
Semmi esküvő!
Szakíts még ma!
Ordítozik, lealáz,szerinted ez a szerelem?
És csak romlani fog.
válasza: válasza:Ez a Te életed. Nem számít, hogy ki mit gondol arról, hogy elhalasztottátok/lemondtátok. Oka volt. Ezzel nem a párod aláztad meg, hanem egy felelősségteljes döntést hoztál.
Szerintem inkább gondold át, hogy Te szeretnél-e egy ilyen kapcsolatban élni, el tudod-e ezt hosszútávon képzelni? Sajnos ameddig a párod önnön erejéből nem ismeri fel, hogy probléma van, addig hiába is igyekszel erre felhívni a figyelmét, nem fog változni.
Illetve a leírásod alapján érdemes lehetne végiggondolni a saját családodban milyen volt a szülei mintát láttál/mivel azonosulsz? Mert a leírásod alapján úgy tűnik, mintha a túlzott empatikusságod a visszájára ütne, mindenkit saját magad elé helyeznél. Miért engeded meg, hogy így beszéljen Veled bárki is? Ráadásul a saját párod? Egy év elteltével mi változna?
Szóval érdemes lehet ezeket átgondolnod. Bízz a saját első megérzésedben (amikor még nem kezdesz el agyalni), az sohasem csal.
válasza:Hálásan köszönöm mindenki válaszát!
Azóta sem változott semmi, csak rosszabbul érzem magam mint eddig, és a kapcsolatunk sem lesz így hosszútávú, ha így folytatódik.
2-es: Hiába egy könyv, vagy ha kerülöm azokat a dolgokat amik idegesíthetik, ha ő mindig bele köt valamibe, de alapvetően nem rossz az ötlet, köszönöm.
3-as: Sajnos nem hajlandó semmi féle szakirányú segítség felé mozdulni, szerintem fél is tőle, és sok kifogást/indokot talál, hogy miért is ne menjünk vagy menjen el.
4-es: Megfogadtam a tanácsod, elmondtam neki, hogy nagyon azt érzem, hogy mélyben vagyunk, ki kellene kerülnünk ebből a gödörből, mert ha nem, akkor szakítás lesz a vége, és egyetlen lehetőséget látok hogy ez megtörténjen, az pedig a terápia, de sajnos ezzel sem tudtam rá hatni.
5-ös: Érzem hogy valamennyire szeret, csak egyáltalán nem érzi a kimondott szavak súlyát és erejét, bele sem gondol hogy a másik mit érez. Szinte minden alkalommal durva szavakat használ, ha kicsi, ha nagy a konfliktus.
6-os: Az, hogy szeretem a családját, még nem indok arra hogy a páromtól elviseljem ezeket. Nyilván szeretem őt, és kitartó tudok lenni, de érzem hogy nem jó így.
7-es: Végig gondoltam ezerszer, tudom hogy nem akarok így élni, tudom hogy nem ez kell nekem, de szeretem, próbálnék neki/magunknak segíteni de nem megy egyenlőre. Egyébként jól látod, a családomban mindig próbáltam magam elé helyezni mindenkit (kellett is) és sajnos nem igazán abban nőttem fel, hogy számítana az én véleményem bármiről. Igyekszem dolgozni magamon.
8-as: Semmi baj, az is jó. Köszönöm neked is. :)
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!