Nem " úgy sikerült " az össze költözés mint gondoltam?!

És mi a kérdés?

Valószínűleg azért ilyen, mert ezt szokta meg, ezt látta a szüleitől és így automatikusan ő is ezt vette át. Ha erőfeszítéseket tesz, természetesen lehet rajta változtatni. Beszéld meg vele, hogy téged ez zavar és tudod, hogy ő se így tervezte, de mégis azt veszed észre, hogy a szülők példáját követi. Ha észbe kap és próbál javítani rajta, akkor segíts neki, támogasd benne és úgy még lehet jó. Ha meg se próbálja, akkor viszont hagyd, mert csak állandó vita lenne belőle.

Amúgy mit értesz az alatt, hogy igénytelen magával? Csak azért kérdezem, mert ha pl. olyan lenne, hogy nem tisztálkodik rendesen, akkor azt már eddig is láttad volna, mikor találkoztok.

Te is igènytelen vagy kèrdező, csak más szempontokból.

Szakíts vele, ès húzz el innen. Kutya nem kíváncsi már a nyüglődèsedre.

1.

Szülői mintákat ne keverjük ide, mert nem mindig jön be. Főleg, ha full eltérő szüleid vannak. Nálunk apám kényszerbeteg tisztaságmániás volt, az anyám pedig mindenféle dolgokat gyűjtött "jóazmég" felkiáltással (már leszokott róla szerencsére, mivel nagymamám még rosszabb és látta hogy ez hová vezethet).

Én mióta egyedül élek igyekszem egyikükre sem hasonlítani. A gyűjteményeket szépen kell tárolni és normális mederben tartani őket, a takarítás fontos, de nem kényszerbetegek módjára.

Legjobb egy egészséges középút. Nem a patikai rendben élni, de nem is a retkes putriban, mint némelyik embernél.

A legtöbb helyen meg javarészt a nők végzik a házimunkát, és?

Te nem csinalhatod nagyobb mennyiségben, mert farkad van?