Van olyan fèrjetek aki nem tud főzni meg rantottát sem tud meg csinálni? Ez mennyire ciki?

Akkor ken egy vajaskenyeret, vagy főz visu levest.

Az én férjem tud főzni, talán több dolgot is, mint én, és nem is esik nehezére. Hétközben mindig ő főz, mert ő délután 2-kor végez, én pedig 4-kor, mire hazaérek, kész a vacsora. Hétvégén együtt főzünk. Ha éjszakás, és nappal alszik, akkor pedig én főzök. Cserébe én sem esek kétségbe, ha villanykörtét kell cserélni, kifesteni egy szobát, használni a fúrógépet vagy segíteni laminált padlót lerakni. Szerintem ilyen egy igazi kapcsolat, ahol egyenlőek a felek. Mindig megköszönjük egymásnak, ha a másik olyat csinál, ami a közvélemény szerint férfi vagy női munka. Nem esik nehezünkre. Nálunk nem az van, hogy a nőnek a konyhában a helye. Imádom a férjem, imádom hogy ilyen, ezt hozta otthonról, a szülei is így élnek a mai napig, nem kellett belenevelni, de szerintem nem is lehetne. Sokat szamít ki mit hoz otthonról. Akit otthon anyuka még felnőttként is kiszolgál, az ezt fogja elvárni a partnerétől is. Mindketten dolgozunk, keresünk, akkor az otthoni teendő is közös, legyen az bármi. Hozzá se mentem volna olyanhoz, aki nem így gondolja, az maradjon csak anyucival.

Van olyan feleségetek, aki egy talicska maltert nem tud megkeverni? Ez mennyire ciki?

Semennyire nem ciki, mert maltert keverni nem mindennapos dolog, de enni minden nap kell, főzni is, legalább 2-3 naponta. Csak ennyi a különbség.

Se én, se a férjem nem tudunk maltert keverni, tiszta szerencse, hogy nem malterrel táplálkozunk:)

ilyen feleségem van