Van olyan ember, aki tudja a párjáról, hogy nárcisztikus, és mégis vele marad, mert szereti?

Olyan tekintetben vagy èrintett, hogy te magad is benne maradsz egy ilyen kapcsolatban?

Akkor inkább olyanokkal kellene beszèlgetned, akiknek sikerült kilèpniük egy ilyen mèrgező kapcsolatból.

Ha tudod hogy nárc, akkor azt is tudod hogy nem szeretet/szerelem az amit érzel, hanem addikció, amit a kiszámíthatatlan viselkedésével ért el. Egy nem létező személy iránt táplálsz érzelmeket, aki úgy simult az ideálodhoz hogy a lehető legnagyobb kötődést érje el, miközben benned csak egy dobálható játékot lát és akinek minden pillanatban szolgálnia kell őt.

Nincs olyan, hogy neked szavad vagy döntésed van egy ilyen emberrel. Nincs olyan hogy te mellette maradsz. A nárcnak ha olyan kedve van, akkor engedi hogy a szolgája maradj, addig amíg megadod neki amire szüksége van és mástól azt nem kapja meg. Ezek pszichopaták.

Az érzelmi szálakat nem nem tudod elvágni, hanem nem akarod. Nem kérdés hogy ez egy brutálisan kemény és fájdalmas út, egyben nagyon félelmetes - a lelked legmélyére ásva, akár traumákat előhozva és feldolgozva, de vagy marad az az állapot, hogy életed végéig a szolgája leszel (amíg azt adod neki ami kell számára) vagy megtanulod értékelni magad és kilépsz ebből a pokolból.

Vannak ebben a témában könyvek, áldozatok szemszögéből is. Pl. a Psychopath free-t tudom ajánlani, amiben többek között szó van arról is, hogy általánosságban miért maradnak a nárc mellett és milyen érzelmi szakaszokon mennek keresztül, egészen a kapcsolat elejétől a vége utáni feldolgozó időszakban.

Előző hölgy tökéletesen leírta.

[link]

Nem fogsz megtudni semmit róluk, mert a saját világát meséli el, ami lehet h ma ilyen, holnap olyan az adott gondolkodásról, vagy RÓLAD!

32f

Szerintem is nagyon találó a 3-as ábrázolása.

Én úgy "szabadultam meg", hogy tulajdonképpen értéktelen lettem számára. Ha nem vagy elég erős a döntéshez, hogy TELJESEN megszakítod a kapcsolatot,k akkor tudd meg, mire van szüksége tőled és válj másmilyenné. Nem tudom máshogy megfogalmazni.

Nekem az volt a szerencsém, hogy már nem illettem bele a jövőbeli terveibe, ezért hagyta hogy kidobjam. Így is nehezen költözött el.

Az óriási "szerelem" után, ami köztünk volt, persze már a következő héten új nővel láttam. Szerencsétlen...

"Magam is azt fogalmaztam meg magamban, hogy nem arról van szó, hogy nem tudok elszakadni, hanem inkább arról, hogy nem akarok. Ez igaz. De miért nem akarok?"

Mert addiktív vagy, ez az egész kapcsolat olyan mint a drog. Az már bizonyított, hogy olyan részei aktiválódnak az agyadnak, mintha heroinfüggő lennél.

A másik ok pedig valószínűleg a kognitív disszonancia - az agyad ketté van szakadva, az egyik fele tudja hogy miről van szó, érti is, a másik fele viszont azt a képet látja róla ami akkor van mikor a gyenge pontjaidat használja ki, mikor azt érezteti hogy szüksége van rád és bűntudatot kelt benned. Azt a képet látja mikor jó hozzád és nem tudja elhinni hogy az nem létezik, az egész személy nem létezik, hogy az egész csak egy játék a beteges világukban.