Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogy beszéljek a vőlegényemmel vita nélkül a gyerekeiről? Hozzánk költöznének, szerintem ez rossz ötlet
Nem én vagyok a "gonosz mostoha", mielőtt letámadtok itt. Nem szeretném, hogy elmérgesedjen a helyzet, és jöjjön a fröcsögés, segítségre van szükségem.
A páromnak van két gyereke, a lány 14 lesz (szeptembertől 8.-os), a fiú 12. Az anyjuknak új kapcsolata lett, teljes rózsazsín köd, és kitalálták, hogy összeköltöznek. Viszont a barátja Budapesttől 170 km-re lakik, és ő költözne a gyerekekkel. Ők viszont közölték,hogy nem akarnak menni, és inkább hozzánk költöznének... Viszont szerintem ez nem jó ötlet. Nagyon szeretem őket, amikor itt vannak, mindig jól elvagyunk, jó a hangulat, de ez 3-4 hetente max 3 nap. És akkoris borzasztóan elfáradok a végére. A párom sokat dolgozik, általában reggel 6-7-kor már indul, sokszor még 4-5-kor is tárgyal, vagy ügyfelek mennek hozzá, heti 2-3 nap haza is hozza a munkát, és még az ágyból is emailekre válaszol. Én egyetemre járok, 10-11-ig nem szokott dolgom lenni, tehát a reggelizés, elindulás, összapakolás rám maradna. Ahogy a különórák, velük tanulás, kajáról gondoskodás is. Mert együtt élünk, a gyerekek szeretnek, szóval hiába az "övéi", nem fogom azt mondani, ha tőlem kérnek valamit, hogy "hívd fel az apádat, nekem nincs közöm hozzád". Szóval ha itt lennének, olyan lenne, mintha az anyjuk lennék. De erre én még nem vagyok kész, nem tudnék mintaanya lenni, aki napközben sütit süt, délután a gyerekekkel tanul, és hétvégén közösen mennek nagybevásárlásra. Még szeretek pörögni, bulizni, barátnőzni. Gyönyörű példa lenne, ha egy csütörtöki barátnős koktélozásból reggelig tartó buli lenne, és akkor jönnék haza, amikor ők felkelnek... Nem azt mondom, hogy ez minden héten előfordul, de néha igen. A páromat ez nem zavarja, nagyon jól működünk együtt. Jövő hónapban lesz az esküvőnk, ezért sem akarok ezen összeveszni. De a gyerekek már szeptembertől az új helyen kezdenének, és eddig abban bíztam, hogy az anyjuk majd nem engedi, ellenkezni fog, de mint kiderült, ő igazából benne lenne úgy, hogy szombat-vasárnap nála lesznek a gyerekek, és a szünetekben.
Elég súlyos kérdés áll előttetek, mivel ez a döntés mindenkit érint; pont ezért is az első gondolat ami megfordult a fejemben, hogy a párod nem kérte még ki erről a véleményedet? Ha igen, miért nem mondtad el neki, hogy annyira nincs ínyedre a dolog?
Lassan itt az esküvőtök, örök hűséget fogadtok egymásnak, innentől nem lesz ő meg én, hanem "ti" lesztek, közösen kell meghozzátok a döntéseiteket és biztos vagyok benne, hogy nem ez lesz az utolsó nehéz kérdésetek, ahol valamelyikőtöknek kompromisszumot kell kötnie.
Viszont a kérdésedre válaszolva:
Az őszinteség mindig egy megnyerő hozzáállás. Keress egy megfelelő alkalmat, amikor mind a ketten higgadtak vagytok és mondd el neki őszintén, hogy tisztában vagy vele hogy számára sokat jelentenek a gyermekei és te is szereted őket, de tisztában vagy azzal is, hogy mivel ő sokat dolgozik, a munka oroszlán része a te nyakadba szakadna, gondolunk itt a tanulásra, főzésre, mosásra, NEVELÉSRE -mint ahogy ezt te is leírtad-, de te nem állsz még erre kész. Biztos meg fogjátok tudni beszélni.
válasza:Huhh 23 évesen egy 14 és egy 12 évest a nyakadba kapni... Megértem, ha nem érzed késznek magad...
Mondjuk el tudom képzelni, hogy inkább egy nagytesónak tartanak és fognak is tartani, nem biztos hogy el fogják fogadni a parancsot tőled. Ez is lehet egy gond, vagy te hogy látod? Ők jönnének, mert ez egy buli nekik.
Amúgy nem tudom, hogy mi a korhatár, amitől a gyerek eldöntheti, kinél akar lakni. De szerintem ha ezt a szülők eldöntötték, nem sok választásod van, el kell fogadd a helyzetet.
30n
válasza:Szerintem mondd el, hogy 23 évesen nem állsz készen arra, hogy anya szerepbe kerülj. Teljesen érthető egyébként, én 24 vagyok, de még nem érzem, hogy akarnám pedig szeretnék gyereket.
Egyébként a 14 és 12 éves tud otthon segíteni a dolgokban, szóval nem kell majd neked takarítani utánuk, simán lehet közösen is. De még ezzel együtt is megértem, hogy baromira nem hiányzik neked két kamasz gyerek.
Mondd el neki, hogy tényleg szereted a gyermekeit, de neked ez így sok
válasza: válasza: válasza: válasza:Rossz taktikát választottal. Eddig remélted, hogy ez veled nem történhet meg. De megtörtént.
Hallgatás beleegyezés.
Most pár héttel az esküvő előtt, a süli kezdete előtt bejelentheted, hogy ez neked nem tetszik, te ezt nem akarod. Ezzel mindenki életét keresztül húzod. Azt gondolom nem kell ecsetelni, hogy az iskola váltás nem csettintésre működik.
Ebből óriási balhé lesz. Ugyanis te első perctől tudtad, hogy ezt nem akarod, csak sumákoltál.
Erre a kapcsolat is könnyen rámehet. Ha nem most, akkor idővel. Mindenkivel marad tüske.
A másik lehetőség, hogy szépen hallgatsz, úgy ahogy eddig, és reméled, hogy annyira mégsem lesz szörnyű. Próbálsz hozzá jó arcot vágni, hogy te neveled a pasid kamaszait, amíg az anyjuk és az apjuk megvalósítja önmagát. Esetleg finoman utalgatsz rá, hogy az apjuk dolga lenne őket nevelni.
Ezt már első perctől őszintén el kellett volna mondanod. Így az utolsó pillanatban bilit borítani nem jó ötlet.
Mondhatni: innen szép nyerni.
Ja, szóval azért "tartsuk meg őket", hogy majd később ingyen bébiszitterek legyenek... Köszi, de köszi nem. Amúgyis elítélem ezt, hogy a nagy gyereket majd be lehet fogni arra, hogy a kicsire vigyázzon. Mármint ha szeretnének majd, segíthetnek, vihetik sétálni, stb, de kötelező feladat biztos nem lesz az, hogy ők babázzanak. Annak sok előnye nincsen.
Az pedig szerintem nem rossz példa, ha kamaszként, fiatalként inkább buliznak és szórakoznak, minthogy otthon pelenkázzanak. Fiatalok, lesz még elég idejük otthon lenni később.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!