Veletek is volt olyan már, hogy nem bírtatok vagy csak nagyon nehezen "elfelejteni" valakit, nem gondolni rá?

én is azt gondolom, hogy nem olyan biztos az, hogy nem voltál szerelmes...

sokszor nem igazán ismerjük fel, hogy mi is az a szerelem, mivel többféle is lehet maga az érzés.

A legtöbb esetben elég könnyű eldönteni, hogy vonzalomról vagy szerelemről beszélünk, de volt hasonlóban is részem, amit írsz kérdező..

- A legrosszabb nekem is legutóbb volt, amikor fülig belezúgtam valakibe, sose volt köztünk semmi. rettenetesen nehezen felejtettem el, elemi szinten belém égett minden kép és emlék, mozdulata, mosolya, pillantása, hangja... Nem ragozom. Nem voltam én sem szerelmes már nagyon régen, teljen felborított belül. Eléggé fájó emlék most már, de mostanra azért sokkal jobban vagyok ( bár nagyon hosszú időbe telt, én sem vagyok szerelmes típus).

- Aztán amikor csak simán vonzalomról beszélünk: a testiségen alapulóról, ez az, amikor inkább csak szexuálisan érdekel, kedvelheted is ( vagy nem), de alapvetően itt csak a szexuális vonzalom dominál, nem a kapcsolatról ábrándozol, vagy hogy vele van, és annyit nem is gondolsz rá. Ez általában egyértelmű.

- És volt, hogy egy barátnál voltam így összezavarodva kb, mint te.. Jóban voltunk és volt egy hullámhosszon voltunk, kedveltük egymást, nyilván, ezért voltunk barátok. Aztán volt kettőnk között valamiféle nem kimondott vonzalom is, de mindketten kapcsolatban voltunk. Egyébként ezt a határt soha nem is léptük át. Ez a vonzalom nem is feltétlenül csak szexuális jelegű volt, mert mint embert is imádtam, nagyon szerettem- de nem szerelemmel értem. Tudom, hogy ő is hasonlóan lehetett, mert mikor elkerültünk egymástól, annak ellenére is tartotta velem a kapcsolatot, hogy egyébként nem szokta az emberekkel.

Annyira hiányzott szabályosan mikor elszakadtunk, hogy szürke volt kicsit minden, és még álmodtam is vele, szexuális jellegű álmom is volt. Fogalmam sem volt mi ez. Barátság. Vagy vonzalom. Vagy ez most szerelem, amiért kiszínezi a napjaimat? Na, ez a 3. ha nem élem át, akkor most simán rávágom, hogy marha egyszerű eldönteni, mi vonzalom, és mi szerelem.. De már ennek is vége, és nem mozgat meg semmi sem már.

Mostanában pedig a munkámra sem tudtam koncentrálni, mert nagyon megtaláltuk a közös hangot egy férfival, akit én is csak kedveltem, és vonzónak is tartottam, de ennyi. Ő szexuálisan mozgat meg, eljátszottam a gondolattal is, de csak gondolati szinten.. És most úgy tűnik, valamilyen módon én is megmozgattam( remélem nem szerelem), csak munkakapcsolat miatt ez nekem necces.. De amióta kimutatta, én is többet gondolok rá.

(Egyébként mind közül az egyértelmű "belezúgásom" volt a legnehezebb és lelkileg legrombolóbb.. A barát-vonzalom-szerelem féle kombó sokkal előbb túl tudtam magam tenni. ( Bár lehet azért is, mert volt egy olyan dolog, ami nekem párkapcsolatban egyáltalán nem fért volna bele, szóval ez a tényező sem mindegy, biztos ez is segített.)

Ne aggódj, ha az én plátóimra én nem dögöltem bele, akkor te sem fogsz, és én is kibírok már bármit. :)

Még valami: mivel annyira nagyon nem ismered, és így megbolondított, valószínűleg eléggé idealizált kép is van róla a fejedben. vagyis úgy mondanám, nyilván nem a teljes képet látod, csak talán pont azt "mutatja", ami hiányzik az életedből..

Az én nagy " plátói szerelmemnél", akihez senki hasonló nem volt soha is ez volt. A vonzalom sosem fog elmúlni mondjuk, ezt már tudom.. De több érzelmet már nem éltetek.