Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hosszú évek óta tartó párkapcsolatban a kommunikáció ellaposodott. Szeretjük egymást, de csak mint barátok, nem érzem, hogy még férfiként szeretem őt, és ő sem kezel engem már úgy nőként. Szerintetek a szerelem feléleszthető?
Azt gondolom, hogy bármit rendbe lehet hozni, de két dolog fontos:
- mindkét félnek akarnia kell
- 99%-ban mindkét félnek magában kell keresnie a megoldást.
A legtöbb ember azt mondja, hogy "hozzuk rendbe a kapcsolatot", majd hátradől, és várja a párjától, hogy az változzon, csináljon valamit.
Miért nem szervezel te programot? Miért nem mozdulsz ki te a komfortzónából, változtatsz, teszed meg az első lépéseket, próbálod végiggondolni, hogy mit szeretsz benne, hogy mit szerettél régen, hogy miért múlt el.
Nem mondom, hogyha változtatsz, akkor ő is követni fog, de ha csak várod a másiktól a dolgokat, akkor 100%, hogy minden marad a régiben.
Pont a kommunikáció az, aminek nem szabad ellaposodnia. Az, hogy néha kevésbé kívánjátok egymást vagy felfedeztek valamit a másikban, amit nagyon nem szerettek, nem gond. De ha beszélgetni sem tudtok, az gáz. Persze lehet rajta változtatni, csak tenni kell érte.
Közös, új élmények, kirándulások, utazások, bolondozások, társasozások éd rengeteg beszélgetés kell. Hajrá!
Köszönöm szépen a válaszokat!
Sajnos nálunk az a helyzet áll fent többnyire, hogy én próbálkozom a változást elinditani, a párom meg csak ül, és várja a sültgalambot. 😞 Sokszor le ültünk már ezt megbeszélni, és mindig azt mondja, hogy szeret, de nem tesz értem igazából semmit. Sajnos 2,5 éve majdnem el is váltunk, mert flörtölgetni kezdett. Lebukott, bocsánatot kért, azóta nem volt ilyen. (elvileg)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!