Nektek vannak ilyen kis "beszélgetős" rituálék a párkapcsolatotokban?

Én teljesen megértem, hogy mit szeretnél, de nem tudom, érdemes-e konkrét időkeretbe tenni az ilyesmit. Az embert összezavarja, hogy akkor vajon máskor is mondhatom, ha épp aktuális és van rá lehetőség, vagy csak az erre kijelölt lehetőség idején? Vagy ha az ember amúgy is elfelejti, miért ne felejtené el erre az időpontra ugyanúgy? És kicsit erőltetettnek is érzem, nem biztos, hogy ugyanúgy lehet őszintén és szabadon beszélni ilyen dolgokról, ha elő van írva, hogy most márpedig ez a téma kizárólag.

Nekem is van igényem arra, amire neked, hálistennek a páromnak is. Mi fiatalabbak vagyunk (én 23N, ő 25F, mi sem élünk még együtt, mert most fejezzük be mindketten az egyetemet). Nálunk valahogy észrevétlenül alakult ki az egész, és szinte néhány naponta, hetente felmerül valami ilyesmi. Mindig tudunk időt szánni arra, ha valamit ki kell vesézni, ha nem is rögtön, de felvetjük a másiknak, és "napirendre tűzzük", hogy amikor legközelebb időnk van rá, akkor rendesen átbeszéljük. Folyamatosan visszajelzünk egymásnak a kapcsolatról, a másikról, kritikát is, dicséretet is, és szerintem ennek így kell működnie. Nem tudnám megmondani a tuti receptet, de szerintem arra kell törekednetek nektek is, hogy ez a hétköznapokba beivódva tudjon egyensúlyban működni.

Ha mindketten elég érettek vagytok és odafigyeltek egymásra, akkor ezt nem kell rituáléhoz kötni. Akkor egyszerűen ha megfogalmazódik a dolog, akkor le kell ülni és megbeszélni.

Arra van időnk, amire szánunk.

Egy párkapcsolatnak spontán kell működnie, dicséreteket is lehet spontán "szórni", nem kell ahhoz kibeszélőshow. Sok olyan alkalom volt amikor csak feküdtem egy barátnőm mellett és beszélgettünk a kapcsolatról, a "nyugis esték", kell az is.

Az jó dolog, ha törődni akarsz a kapcsolat ezen oldalával is, de akkor ezek szerint úgy érzed, hogy a párod nem igazán így gondolja, vagy a homályban tapogatózol, mert nem igazán tudod, hogy most hányadán álltok.

Nincs, mi mindig akkor beszéljük meg, amikor kialakul.

Ez a menjünk el havonta és dumáljunk egy nagyot eléggé éretlen és dedós megoldás.

Az exnek volt mániája, csak éppen ő ezt szó szerint vette, és bármit meg akartam volna vele amúgy beszélni, "nem, majd xy napon". Hát, ebbl így elég hamar szakítás lett.