Most leszek 24 és nagyon szeretnék gyereket, igaz, az egyetemet is csak most fejezem be. Hogyan beszélnél a pároddal erről?

Normális férfi tudja hogy a szaporodás osztonszeru így nem hiszem hogy meg kellene lepődnie.

Nálam csak azért volt meglepi mert én nem akartam gyereket (én a FFI vagyok) párom elfogadta azt egyszer jött hogy ő most anya akar lenni. De 1 perc se kellett hogy rajojjek hogy normális a kérése. Azt lett kettő is, éppen előlük elmenekültem a garázsba pihenni mert örökké engem nyustolnek :))

A párod döntse el, erőltetni ne eroltesd. Komolyan. Ez a fontos. Neki is nehéz lesz a nők nagyrésze terhessegkor és utána elég nehéz eset mellette a férfi rájön hogy nincs legeny élet (nem baj ha nem csajozós, bulizós etc, akkor is rájön hogy többet a lehetőség sincs meg)

Szoval ezekre figyelj mert egyedülálló anyaként elég nehéz.

Te is, és a kapcsolatod is nagyon fiatal még a gyerekvállaláshoz. Elhiszem, hogy vannak, akikben az ösztönök ilyen állatias szinten tombolnak, de azért az értelmes emberek legtöbbje gondolkodni is szokott, mielőtt összeüt egy gyereket.

Én a helyedben befejezném az egyetemet, keresnék egy jó munkahelyet (elsőre, pályakezdőként kétlem, hogy sikerülni fog), szereznék némi munkatapasztalatot, gyűjtenék pénzt egy lakás beugrójára, magára a gyerekre is (gyerekszoba, orvosi vizsgálatok, játékok, felszerelések, stb), férjhez mennék, és majd csak utána gondolkodnék gyereken.

Pucér pichára nem jó ötlet lebabázni.