Sokan miért ítélik el az olyan nőket akik nem akarnak tartós kapcsolatot, és csak szex kapcsolatot tart fent?

Mert még mindig kettős mérce van a társadalomban ezzel kapcsolatosan.

Nekem pl. semmi gondom vele. Ha a két embernek jól esik és nem bántják vele sem egymást, se más embereket, akkor érezzék jól magukat, egészségükre!

Az már más kérdés, hogy én nem tudom bevállalni ezt, sajnos eléggé érzelmes vagyok, de mások meg úgy csinálják, ahogy nekik jó.

"Mármint hogy egy átlag alatti nő bármikor kaphat szexre pasit.

De azért, szerintem a férfiak is.

"

Hát nem. Egy 10/5-6os vagyis átlagos kinézetű pasinak esélye nincs, ha nincs valami különleges képessége, pl híres zenész, jó habitus és humor stb.

Én vissza kérdeznék: egy átlagos szabó Jóska vajon miért nem tud szexkapcsolatot kialakítani?

Miért van az, hogy sztereotípia lett az, hogy minden férfi megcsalja a párját? Az ismerősi körömben én egyről sem tudok, de ez nem reprezentál semmit.

Oké, tételezzük fel, hogy én holnap elhatározom hogy félrelépek, és nem fizetőshöz megyek. Stopper indul. Mekkorák az esélyeim? 42 éves vagyok, nem vagyok kigyúrt, nem vagyok mediterrán típus, nem vagyok gazdag, nem vagyok bunkó. Ezekkel a negatív tulajdonságokkal labdába rúghatok?

Nézzük a másik oldalt. A feleségem 165/52, vékony, formás, igényes. Neki hány másodperc lenne mindez? Na itt a probléma.

Jelenleg a szexkapcsolat is a nők privilégiuma lett. Az a manus, aki félrejár, csak azért teheti meg, mert előtte egy nő igent mondott neki, ergo a nő akaratával jött létre, a férfi csak kihasználta.

A kolléganőm elvált, a rá következő héttől kezdve, heti 3-4 férfivel járt össze. Ezzel szemben az ugyancsak elvált kollégám az egyedüllétre rendezkedett be, mert még csak emberszámba sem veszik őt a nők. Ezek tények.

Sokan szó szerint irigységből ítélik el a nőket, mert nekik terülj asztalkám van, addig az "erősebbik" nemnek marad a plafon bámulása.